Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról, valamint az egyes felsőoktatási intézmények fenntartóváltásához kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3713 hogyan tudnak élni ezzel a nagyobb felelősséggel ezek a felsőoktatási intézmények, hiszen kaptak egy nagy lehetőséget, amivel jár ez a felelősség. Azt gondolom, hogy pozitív irányba mutatnak ezek a folyamatok, de mindig meg kell nézni, hogyan is tudnak jó gazda módjára bánni ezzel a lehetőséggel, és mit kezdenek a rájuk szakadt felelősséggel. Azt gondolom, hogy a partneri, megrendelői szerep jobban illik az államhoz, egy új alapokra tudja helyezni ezt a modellt, ki tudja szolgálni a valós, XXI. századi igényeket, tud alkalmazkodni a nemzetközi helyzet változásához, be tud illeszkedni azon versenyképes egyetemek sorába, amelyeket szerte a világban, akár a délkelet-ázsiai térségben, akár Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában találhatunk. Azt gondolom, hogy a mostani törvényjavaslat is, hiszen erről a modellváltásról számtalan alkalommal beszélgettünk az elmúlt hónapokban itt a parlamentben, csak ennek a keretét adja meg, a technikai, jogi pontosítását, módosítását tartalmazza, és nyilvánvalóan rendezi a felmerülő tulajdonjogi és vagyonjuttatási kérdéseket. Mivel a modellváltás mint olyan, eddig is tőlünk támogatást kapott az összes eddig idehozott felsőoktatási intézmény tekintetében, ezért az ezt kialakító keretet és az ezt rendező jogi pontosításokat is tudjuk támogatni. A KDNP-frakció tehát ezt támogatja. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt percekben, órákban egy nagyon hosszú eszmefuttatást lehetett hallani Kósa Lajostól, Nacsa Lőrinctől és Böröcz képviselőtársamtól arról, hogy aki azt gondolja, a Fidesz bármikor is akarná privatizálni a vízi közműveket, akkor az nem ismeri a Fidesz politikáját, merthogy önök a vagyont gyarapítják. Elkezdtem gondolkodni, hogy talán nem elhamarkodott-e ez az állítás, hiszen ebben a mostani törvényjavaslatban és ebben a modellváltásban pont az ellenkezője, éppen privatizáció történik. Tehát az állam lemond a saját vagyonáról, az állam lemond a saját szellemi értékeiről, és egy kvázi magánalapítványba testálja át ezt. Emellett azt is látom, hogy miközben a közoktatásban egy esztelen centralizáció van, itt, a felsőoktatásban most hirtelen egy teljesen másik irányt vettek, privatizálnak és decentralizálnak. Erről én azt gondolom, hogy az önök szándékát sokszor a mögöttes érdekek határozzák meg, és valószínűleg ebben az esetben sincs ez másképpen. Teljesen világos, hogy eddig bármilyen egyetemi vezetőt kérdeztek, kiderült, hogy nem volt korrekt egyeztetés. Tehát én sem pontosan értem, államtitkár úr miről beszélt, amikor azt mondta, hogy nagyon hosszú előkészítő munka után milyen fantasztikus eredményre jutottak. Ha jól értem, talán pont a Közgáznál, a Corvinusnál már az ötödik módosítása van ennek a javaslatnak, és az összes többi egyetemnél is már sokadik módosítása van. Tehát olyan jól elő volt készítve, hogy hónapokon belül már másodszor, harmadszor vagy ötödször kell hozzányúlni ehhez a törvényhez. De egyébként minden egyetemi vezető részéről, legalábbis az ellenzéki képviselők, olyan információt kapnak, ami arról szól, hogy kevés volt az idő, nem volt egyeztetés, nem volt nyitott a minisztérium az egyetemi javaslatokra, és minden egyes kritika vagy ilyen értelemben észrevétel az egyetemet irányító szervezetektől vagy személyektől, vagy éppen hallgatói szervezetektől azzal fejeződik be, hogy ezáltal sérülni fog az egyetemi autonómia, hogy nem lesz biztosítható és garantálható, hogy megfelelő szakmai színvonalon tudják ellátni a munkát, hogy sérülni fog az egyetemi autonómia, és ezáltal a minőség és a hatékonyság sem garantálható. Ha így van, államtitkár úr, nem pontosan értem, hogy ön miről beszél, amikor szisztematikus egyeztetésekről és hatékonyságnövekedésről beszél. Sőt, van olyan egyetem, erről már volt itt szó, a Színművészeti Egyetem, amely, úgy tűnik, büntetésként kapta ezt a lehetőséget, hiszen rögtön meg is támadták az egyetemet különböző sajtóorgánumokban, politikai színtéren. Egy régi technika: ha valamit keresztül akarunk verni, akkor gyorsan támadjuk meg az illetőt, hogy a saját védekezésével
