Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
3706 illetően. Azt kell mondjam, hogy ez a törvény ha nem is tárgyalások útján, de akár bírósági úton elérhető lesz, mert van rá egy törvény, hogy ezek a vízellátási biztonságok lesznek veszélyhelyzetbe hozva. Szeretném megemlíteni, hogy vannak települések Budapest mellett, például Érd, amely száz százalékban Budapestről kapja a vízellátást. De ilyen Budakeszi és Budaörs is. Ezeknek az ellátása nem tudom, hányfajta tulajdon. Budaörsnek háromoldali betápja is van, az megy állami tulajdonon, magántulajdonon, sok mindenen. Ha a törvény felhatalmaz és felbiztat emberkéket, akkor ez egy bizniszt nyit meg, és ez egy nagy veszély a települések ellátására, így Érdre is, Budaörsre is, nem csak Budapestre; a Balaton esetében pedig szinte minden településnél, hiszen egy regionális vízmű az, ami a Balaton vízellátását biztosítja, és ugyanígy a szennyvízellátást is hasonló módon. Egy szakmai eligazítást tartottál itt nekünk, frakcióvezető-helyettes úr. Az az igazság, hogy valóban úgy van, hogy a szennyvíz azért olyan illatos, mint ahogy említetted, mert a csapadékvizet nem engedik be a csatornába. Ha a csapadékvizet beengednék, akkor hígítanák, és nem lenne ez a helyzet. Csak akkor a szennyvíztisztítónál kell a csapadékvizet tisztítani, együtt a szennyvízzel, ami körülbelül háromszoros vagy ötszörös költség lehet. Ezt az üzemeltetés nem bírná ki, ezért minden településen, így Budapesten is ez már több éve így van, nem lehet a csapadékvizet bekötni. A régiek nyilván belemennek a csatornába, de most nem lehet. Még egy gondolat és befejezem. Ahol vannak a szennyvíztisztítók és a szennyvíztisztítóra rávezető vezetékek, azok is átmennek állami tulajdonú ingatlanokon és átmennek magántulajdonú ingatlanokon. Tehát a szennyvíztisztítóknál is ugyanaz a helyzet, mint a víznyerő bázishelyeknél, hogy ezek a vezetékek különböző tulajdonokon keresztül fognak menni. Itt generálunk egy vitát minden tanulmány nélkül, mert gondolom, hogy ez a regionális vízművekkel nem volt egyeztetve és nincs meg a hozzájárulásuk, de talán nincsenek is tudatában annak, hogy ma erről vitatkozunk. Tehát egy nagyon nagy aknát indítunk el ezzel a törvénnyel. Úgy gondolom, hogy aki a víz- és szennyvizes szakmában eltöltött harminc évet, mint én, az pontosan tudja, hogy ha ezt valaki megszavazza, az egyben egy hatalmas bizniszt is rázúdít ezekre a településekre. Ezt nem lehet így támogatni. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselők! Kíván-e még valaki felszólalni? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Kósa képviselő urat, mint előterjesztőt megkérdezem, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Kósa Lajos: Igen.) Parancsoljon! KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elsősorban Hajdu képviselőtársamnak szeretnék válaszolni, aki a legelején helyesen kérdezte meg önmagától azt, hogy jól érti-e a törvényt, vagy valamilyen félreértésben van. Én úgy látom, hogy félreértette. Nem arról van szó, hogy akárki indíthat azon az alapon kisajátítási eljárást víziközmű-létesítményre, hogy átmegy a telkén és arra nincs valamilyen telekkönyvi bejegyzésű jogosultság, akár szolgalmi jog, használati jog vagy bármi. Ez nincs így. Kisajátítási jog kizárólag állam, önkormányzat és ilyen tulajdonú szolgáltató esetében keletkezik. Ez tehát semmilyen bizniszt nem nyit ki, ez nyilvánvaló. Tehát csak az állam kezdhet kisajátítást, csak az önkormányzat, illetve csak a szolgáltató, senki más. Azon az alapon, hogy magántulajdonos tulajdonát is érinti a vezeték, nem keletkezik kisajátítási jog. Tehát ez a veszély nincs meg. Továbbá, a kisajátítással való rendezés csak egy ultima ratio, egy végső megoldás, hiszen a törvény lehetőséget teremt arra, hogy a magántulajdonban lévő vízi közmű tulajdonosával a szolgáltató rendes polgári körülmények, feltételek mellett megegyezik. Egyébként az esetek többségében ez így van. A kisebb része az, ahol a megegyezésnek nincs már meg az útja, módja, és erre ad megoldást az én javaslatom, hogy ilyenkor kizárólag az állam, az önkormányzat vagy a szolgáltató kezdeményezhet. Először is kell hozzá az energiahivatal közüzemi minősítése, és utána
