Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3690 venni ezt a feltételt, mert a tipikus az az, hogy annak idején, amikor létesítették ezeket a vezetékeket, szolgalmi jogot nem jegyeztettek be a földre. Tehát itt szolgalmi jog nélküli használatról van szó. Ezen is lehetne vitatkozni, hogy akkor vajon a tulajdonos, aki beletette a tulajdonát, az a földhasználatért miért nem fizettet egy fillért sem, de nem javaslom, hogy abba az irányba elmenjünk, mert akkor az egy végeérhetetlen vita lesz. Tehát most azt mondjuk, hogy amennyiben az energiahivatal közcélúnak minősíti ezt a vízi közművet, akkor megnyílik az önkormányzatnak, az államnak, vagy a szolgáltatónak, ami állami vagy önkormányzati tulajdonban van, a lehetősége arra, hogy a kisajátítást kérje erre a létesítményre. Ez egy nagyon ismert eljárás, közérdekről van szó, a telkek, ingatlanok esetében kidolgozott módszertan, nagyon régi intézménye ez a magyar jogrendnek, tehát látszólag nincs vele semmi baj. Egy apróság mégis van vele, nevezetesen, hogy ingatlan. Tehát a kisajátítási törvény ingatlanokra vonatkozik. Ingóságokat senki nem sajátít ki. Nem is lehet. A tipikus ingóságot legfeljebb lefoglalni lehet, vagy kényszerértékesíteni vagy zálogosítani, de pont kisajátítani nem. Ezért az ágazati törvénybe bele kellett tenni egy olyan passzust, amely elég bonyolult és hosszadalmas, de teljesen szinkronban van a kisajátítási szabályokkal, és amely arról szól, hogy hogyan lehet értelmezni erre a speciális ingóságra és kizárólag erre a speciális ingóságra a kisajátítási szabályokat. Mindazok a biztosítékok benne vannak az én szabályozásomban, amelyeket egyébként megkövetelt az Alkotmánybíróság az ingatlanokra vonatkozó kisajátítások esetén. Tehát értékbecslés, fizetni kell, és van egy olyan szabály, amit még betettem, hogy ha a kisajátítás megtörténik, amikor a tulajdonjog változik, a szolgáltatónak még mindig van két éve arra, hogy alkalmassá tegye a rá vonatkozó szolgáltatási kritériumokra ezt a vezetéket. Mert nyilvánvaló, hogy ha egy nagyobb vezetékrendszert kisajátít, azt nem tudja az egyik napról a másikra átalakítani. Sőt, még azt a furcsaságot is betettük a törvénybe, amit az Alkotmánybíróság előírt egy határozatában, amely a kisajátításokat vizsgálta, nevezetesen, hogy ha érdekmúlás következik be a kisajátítás kapcsán, akkor az eredeti helyzet visszaállítását is kérheti a kisajátított. (18.40) Ingatlannál miről van szó? Tipikus helyzet, utcanyitás. Kisajátítják a telket, a tulajdonos nem akarta, kifizetik, nincs mit csinálni, de az önkormányzat megváltoztatja közben a szabályozási tervet, nem lesz ott utca, magyarul, ilyen esetben a tulajdonos az eredeti állapot helyreállítását kérheti. Ezt is betettük ezekbe a szabályokba, dacára annak, hogy itt azért a figyelmes olvasó felteheti azt a kérdést, hogy az Alkotmánybíróság a helyreállíthatóságot, az eredeti állapot helyreállíthatóságát előírja mint jogbiztonsági feltételt a kisajátításnál. Igen ám, de itt ez abba az elvbe ütközik, amit az ágazati törvény megfogalmaz, hogy vízi közmű állami vagy önkormányzati tulajdonban lehet, és amikor már a kisajátítás megtörtént, állami vagy önkormányzati tulajdonban van, akkor az eredeti állapotot csak úgy lehetne helyreállítani, ha kikerülne az állami vagy önkormányzati tulajdonból, ami ellentmond ennek a törvénynek. Én mégis benne hagytam, csak azért, mert egyébként az Alkotmánybíróság kötelezett bennünket arra, hogy ezt a jogi garanciát tegyük be akkor is, ha ez értelmetlen. Hozzáteszem, pont a vízi közmű esetében az érdekmúlás bekövetkezése rendkívül valószínűtlen, mert az azt feltételezné, hogy valami ok miatt megszűnik a szolgáltatás az adott vezetéken, viszont ha megszűnik a szolgáltatás az adott vezetéken, tehát nem használják erre, akkor a tulajdoni jogok visszaállítása külön értelmetlen, mert mit csinál valaki egy olyan vízvezetékkel, ami az enyém ugyan, de nem folyik benne víz, meg csatorna is van ott, de abban sem történik semmi. Tehát itt az érdekmúlás fogalmilag nehezen értelmezhető, de azért hagytam benne, hogy az Alkotmánybíróság előírásának eleget tegyünk ebben a vonatkozásban is. Ha ez bekövetkezik, hozzáteszem, tisztelt Ház, egyeztettem az energiahivatallal, az ilyen típusú jogviták és problémák közül néhány évtizedes, amivel nem tudtak mit kezdeni. Én azt gondolom, hogy ha most ezt megcsináljuk, akkor egy picit léptünk előre egy ügyben, 400-500 vitát meg tudunk szüntetni. A kisajátítás ilyen értelemben egy bevált jogintézmény, ennek a speciális alkalmazása ki van dolgozva, tehát működőképes, és akkor ezeken a helyzeteken tudunk segíteni.
