Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
3681 én nagyon örültem, amikor 2011-ben önök a magánnyugdíjpénztárakat államosították, és azt ígérték, hogy a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat majd mindenkinek az egyéni nyugdíjszámlájára fogják írni, és egy névleges egyéni számlás rendszer fog kialakulni, amelyben világos lesz mindenki számára, hogy amit befizetett és amit kap, aközött szoros kapcsolat van. Ehhez még csak azt kellett volna hozzátenni, egy ilyen magánszámlás rendszerhez, illetve azt meghatározni egzakt módon, pontosan, hogy a gazdasági növekedésnek milyen mértékében lesz az átlagos nyugdíjak emelése évről évre, és akkor egy normatív folyamat lett volna, s akkor a miniszterelnök nem mondta volna azon a röfis interjún, hogy majd meglátom, hogyan teljesít a gazdaság, és akkor majd én fogok emelni, mert ez nem annak a kérdése lenne. De önök még az Alaptörvényből is kiirtották ezt. Ugyanis itt arról szól a történet, hogy aki 40, 42 vagy 45 évet dolgozott, és végig befizette a megfelelő pénzeket, az tulajdonképpen most nem adományt vagy könyöradományt vár, nem azért kellene, hogy hálás legyen, hanem az kellene, hogy visszakapja azt, amit annak idején befizetett. Ezt pedig egy normatív módon kellett volna végrehajtani. Én ezt vártam önöktől, és akkor én borzasztó erőteljesen támogattam a magánnyugdíjpénztáraknak az államosítását, éppen azért, mert pontosan egy ilyen normatív rendszerre gondoltam. Ehhez képest ez egyáltalán nem történt meg. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) (18.00) Tehát azt gondolom, hogy ha erről a kérdésről gondolkodunk, akkor itt kéne gondolkodni, és nem azon, hogy ki vette el a 13.-at, ki nem adta meg. Egyébként kétségkívül igaz, arra is élénken emlékszem, hogy 2006-ban, amikor a választást a Fidesz elveszítette, akkor a miniszterelnök meghívott néhányunkat, hogy mondjuk el, mi a véleményünk, mi volt az oka ennek a vesztésnek. Akkor, emlékszem rá, hogy én azt is mondtam, hogy olyan ígéreteket tett a miniszterelnök úr, amit nem lehet betartani, és ebben például a 14. havit is megemlítettem. Bizony, a miniszterelnök úr nem azt mondta, hogy ezt ő nem ígérte meg, hanem azt mondta, hogy akkor ez jó ötletnek tűnt, vagy akkor ez úgy látszott, és Varga miniszter úr pedig igen erőteljesen helyeselt erre a kérdésre. Ezt csak a történelmi hűség kedvéért mondom. Köszönöm szépen. ELNÖK: Jó napot kívánok! Folytatjuk a munkánkat. A normál szót kérő képviselői felszólalások sorában Mesterházy Attila képviselő úr, MSZP. MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott a vitában, úgyhogy egy kicsit talán a normál hozzászólásban jobban lehet rá reagálni. Az első az, Böröcz képviselő úr, hogy én azt hittem, hogy a munkahelyteremtés meg a járulékcsökkentés megvalósult, mert egész idáig arról hallottunk ebben a Házban, hogy önök mennyi munkahelyet teremtettek meg mennyi járulékot csökkentettek. Merthogy arra hivatkozott, hogy azt mondta a miniszterelnök 2006-ban, hogy ha megvalósul a munkahelyteremtés meg a járulékcsökkentés, akkor bevezethetővé válik a 14. havi nyugdíj, akkor Nacsa képviselőtársam mondta… - bocsánat, csak az oszloptól nem látom magukat, mert betettek engem ide ebbe a ketrecbe, hátra. Tehát hogy… (Kósa Lajos: Gyere előrébb!) Nem ér odáig a madzag, az a baj. Tehát igazából az a problémám, hogy önök beszélnek arról, hogy ez megvalósult, tehát már rég lehetőség lett volna a 13. havi meg a 14. havi nyugdíjnak a bevezetésére is. Nacsa képviselő úr, nagy örömmel, és igaza van, tényleg nagyon szépen köszönöm, hogy ön mondta és nem én, azt mondta, hogy három évet élt a 13. havi nyugdíj, ez pont három évvel több, mint amennyit önök bevezettek idáig. Tehát azt gondolom, hogy ebben még mindig jobban állunk, mint ahogy ön ezt mondja.
