Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz):
3677 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány dologgal én is kiegészíteném az itt elhangzottakat. Egyre kevesebb szó esik a törvényjavaslatnak az eredeti szándékáról, hiszen mégiscsak arról van szó, hogy a kormány, miután a diákszövetkezeteknek az ilyen típusú problémáit megoldotta, a válsághelyzetre vonatkozóan és a rendkívüli jogrendet kihasználva idén lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben nyilván a munkáltató nem tud fizetni, a Bérgarancia Alapból ez mégis kiegyenlíthető legyen. A javaslatnak nyilván ugyanaz a lényege, hogy a nyugdíjasszövetkezetek esetében is megtegyük ezt a lépést, és így ezekben a hasonló esetekben a nyugdíjasok is ugyanúgy megkapják a járandóságukat. Viszont reagálnék néhány dologra, ami elhangzott itt. Néha úgy érzem, hogy az ellenzék kognitív disszonanciában szenved, hogyha Czeglédy Csaba neve szóba kerül (Nacsa Lőrinc: Bizony!), és valami zavar támad az erőben. De nézzük az elejéről! Egyrészt a nyugdíjasoknak lehet-e dolgozni, nem lehet dolgozni? Én megkérném tisztelettel DK-s és MSZP-s képviselőtársaimat, hogy ne akarják már eldönteni a nyugdíjasok helyett, hogy ők vállalnak-e munkát a nyugdíj mellett vagy nem, hogy nekik jó-e, hogy munkát vállalnak vagy nem, hogy kényszer, hogy munkát vállalnak vagy nem. Nyilván rengeteg olyan nyugdíjas van, aki egyébként az aktívan töltött évei után is szeretne valami munkával foglalkozni, amivel leköti magát, és ez mindenkinek a saját, egyéni döntése. Hogy ezzel ő kiegészíti-e a fizetését, vagy nem, az nyilván egy anyagi kérdés, de sokszor nem kizárólag ez határozza meg a döntésüket, hogy egyébként a munka világában akár szövetkezeten keresztül, akár más szempontból munkát vállalnak. Ami pedig a nyugdíjakat érinti, azért azt halkan megjegyezném, hogy az inflációkövető nyugdíjakat alkalmazzák az Európai Unió legtöbb országában, és én mindig csodálkozva hallgatom az önök okfejtését. Sajnálom, hogy Varju képviselő úr kiment, aki elmondta azt, hogy a nyugdíjak nem is emelkedtek, mert ha az inflációt hozzászámítom, hozzászámítjuk, akkor valójában nem emelkedett a nyugdíjak vásárlóereje. (Nacsa Lőrinc: Az a reálérték!) Ugye, a reálérték pont arról szól, hogy az már korrigálva van az infláció emelkedésével, tehát ha 10 százalék fölött emelkedett a nyugdíjaknak a vásárlóértéke reálszinten, akkor az azt jelenti, hogy egyébként 10 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóereje, több mint 30 százalékkal emelkedett nominálisan. Lehet tehát vitatkozni ezeken, csak kicsit furcsán jön ki, mert az ember előbb-utóbb nem tudja, hogy most akkor tényleg leálljon-e ilyen alapvető dolgokon vitatkozni, vagy sem. A másik pedig az, hogy a 13. havi nyugdíjat mi készülünk visszavezetni, tisztelt képviselőtársaim, önök vették el. (Arató Gergely közbeszól.) Lehet ezen rugózni, de önök elvették, mi visszavezetjük. (Dr. Szakács László közbeszól.) Jövőre 70 milliárd forinttal többet költünk nyugdíjakra, mint idén, és összesen 240 milliárd forinttal fogunk többet költeni a nyugdíjakra, amikor visszavezetjük a teljes 13. havi nyugdíjat. Önök elvették. És hogy Magyarországnak milyen gazdasági lehetőségei vannak? Tisztelt képviselőtársaim, 2002-ben 55 százalék alatt volt Magyarország államadóssága, 2010-ben 80 százalék fölött volt. Önök egy olyan gazdasági állapotot hagytak az országra, hogy kifejezetten a kormány kiváló válságkezelésének köszönhető az, hogy a magyar gazdaság egyáltalán túlélte a 2009-es válságot, és a magyar gazdaság már akkor bedőlt, amikor a világgazdasági válság még tulajdonképpen be sem gyűrűzött Európába. A magyar gazdaságnak nagyon komoly problémái voltak már 2007-08-ban, Gyurcsány Ferenc hetente jelentett be különböző csomagokat és terveket, de azzal sem sikerült rendbe rakni a gazdaságot, csak tovább rontották a magyar gazdaság helyzetét, és tulajdonképpen, egy leromlott, lerabolt állapotú országot hagytak 2010-ben maguk után. Ahogy Nacsa képviselőtársam elmondta: a Nyugdíjbiztosítási Alapban is 357 milliárd forint hiány volt. Tisztelt baloldali képviselőtársaim, önök ezt tették, ezt kellett rendbe rakni, és szerintem egy ilyen törvényjavaslatnál, amely előttünk van, inkább azt kellene… (Dr. Szakács László: És a 3000 milliárd forint?) Mármint biztos a magánnyugdíjpénztárakra gondol. (Dr. Szakács László: Igen.) Igen. Hát, az is egy szép történet, a magánnyugdíjpénztáras történet, abba is belemehetnénk, merthogy ott 5-6 százalékos hozammal dolgoztak a magánnyugdíjpénztárak, amelyeknek a nyugdíjjárulékokat ráadásul a magyar állam utalta át; az is egy gyönyörűen kitalált konstrukció,
