Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3627 A most benyújtott törvényjavaslat alapján az iskolaőrök összetett, mind a rendészeti tevékenységre, mind a tanulói célcsoport szempontjából fontos pedagógiai, pszichológiai, az iskolák belső működésére vonatkozó ismereteket felölelő képzésben részesülnek, mielőtt megkezdik szolgálatukat. Emellett természetesen fizikai állóképességi követelményeknek is eleget kell majd tenniük. A képzések és a vizsgák részleteit a javaslat szerint külön miniszteri rendeletek fogják szabályozni. Fontos, hogy az iskolaőrök feladataik ellátása alatt is rendszeresen részesülnek majd kiegészítő, ismeretfrissítő képzésekben a tevékenységük szempontjából releváns valamennyi témakörben. A tapasztalatok alapján az iskolai erőszakos cselekmények elkövetői többségében a 12-17 év közötti korosztályból kerülnek ki. Ezen elkövetői kör 14 év alatti tagjai életkorukból adódóan eddig mentesülhettek a büntetőjogi felelősségre vonás alól. A büntető törvénykönyv korábbi módosítása már lehetővé tette egyébként, hogy egyes, a társadalomra különösen veszélyes cselekmények esetében belátási képességtől függően a 12-14 év közötti korosztály büntetőjogi felelőssége is felmerülhessen. (13.40) Jelen javaslat alapján nemcsak a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személy, továbbá támogatója elleni erőszak esetében, hanem általánosan a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek és támogatóik elleni erőszak esetében is csökken a büntethetőség korhatára. Ezek a cselekmények álláspontunk szerint alkalmasak a közösség, a társadalom megbotránkoztatására, aláássák a köznevelés és a szakképzés rendszerébe vetett állampolgári bizalmat, a pedagógusok tekintélyének és személyének sérelmén túl rongálják a pedagógushivatás megítélését is. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a jogszabály garanciális elemként a 12-14 éves korosztály felelősségre vonása kapcsán feltételként szabja meg, hogy az elkövetőnek az elkövetéskor rendelkeznie kell a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. A pedagógusokkal szembeni erőszakos cselekmények gyökere elsősorban az érintett tanulók szűkebb családi környezetében keresendő. A társadalmilag elfogadott magatartásformák megismerésének és elsajátításának elsődleges közege a család. Ezért a szülők, gondviselők felelőssége is megkerülhetetlen a tanulók szabálykövető magatartásának támogatásában. A fentiek miatt jelen törvényjavaslat a közfeladatot ellátó személy ellen fiatalkorú vádlott által elkövetett bűncselekmény esetén ad arra lehetőséget, hogy a bíróság a büntetőeljárás bűnügyi költségeinek viselésére kötelezze az érintett tanuló szüleit vagy gondviselőit. Tehát legyen következmény számukra is. A pénzügyi jellegű szankciók között említendő az a javaslat, amely az iskoláztatási támogatás 12 hónapra történő felfüggesztésére vonatkozik. Magyarországon a gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást nyújt. Amennyiben az iskoláztatási támogatásra jogosító gyermeket büntetőügyben jogerősen elítélték, de büntetésként a bíróság nem szabadságvesztést szabott ki rá, hiszen ebben az esetben már a jelenleg hatályos rendelkezések szerint is, a rá tekintettel megállapított ellátást a büntetés-végrehajtási intézet kapja, az utána járó családtámogatási ellátás egyéves időtartamra szüneteltetésre kerül. A támogatás felfüggesztésének elsődleges célja a szülői felelősség nyilvánvalóvá tétele; egy erőszakos gyereket ne intézhessen el senki egy vállrándítással, igenis, a szülő felelőssége is, hogy a gyermekét nevelje és így küldje iskolába. A múlt héten Gurmai Zita képviselő asszony is említette az iskolai házirendek felülvizsgálatának fontosságát. Ezzel kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2020. számú EMMI-rendelet módosítása is folyamatban van abból a célból, hogy a köznevelési intézmények és fenntartóik felülvizsgálják az iskolai házirendben a mobiltelefon és egyéb IKT-eszközök használatára vonatkozó szabályozást, valamint rögzítsék a házirendben az iskolai erőszakkal kapcsolatos legfontosabb elveket, szabályokat. Ez az intézkedés miniszteri rendelet módosítását igényli, amely értelemszerűen
