Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
3624 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10863. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Maruzsa Zoltán Viktor úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, öné a szó, parancsoljon! DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm. Mindössze néhány nappal ezelőtt a nemzeti köznevelésről szóló törvény általános vitája kapcsán álltam itt önök előtt. Akkor az általános vitában a hozzászóló képviselők pártállástól függetlenül egyetértettek abban, hogy az iskolákban nincs helye erőszaknak, a pedagógusok elleni fenyegetésnek, verbális vagy tettleges bántalmazásnak. Rögzítettük azt is, hogy ebben a kérdésben nem célvitát, hanem eszközvitát folytatunk. Ma ismét megerősítem, hogy a kormány célja az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése. Ebből a célból több megközelítést tartalmazó, koherens intézkedéscsomag megvalósítására van szükség, amelynek elsődleges célja a prevenció, illetve a szélsőséges szituációk esetén a gyors és hatékony fellépés lehetőségének biztosítása. A tervezett intézkedéscsomag számos eleme nem igényli a törvényi szintű szabályok módosítását, egyes intézkedésekhez viszont szükség van erre. Az önök előtt lévő törvénymódosítási csomag e célból született. Amint az a tisztelt Országgyűlés előtt is ismert, a közelmúltban megszaporodtak a nyilvánosságra került, pedagógusokkal szembeni, erőszakkal történő fenyegetéssel vagy tettleges bántalmazással járó jogsértések, amelyek elkövetői sajnálatos módon több esetben 12-17 év közötti diákok voltak. Nyilvánosságra kerültek, majd a közösségi médiában jelentős nézettségre tettek szert a pedagógusokkal szembeni erőszakot nyíltan bemutató olyan videofelvételek is, amelyeket jórészt az elkövetők társai készítettek, a bántalmazott pedagógusnak további erkölcsi sérelmet okozva, egyúttal súlyos jogsértést elkövetve. A felvételeken a tanulók elsősorban verbálisan, de esetenként fizikailag is megalázzák a munkáját végezni próbáló pedagógust. Ez egy rövid, térben és időben jól behatárolható esemény, egy olyan renitens, destruktív viselkedés, amit a társadalom többsége elítél. Az ilyen erőszakos esetek súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, különösen az iskolai nevelő-oktató munka minőségére, szétzilálják az iskolai közösségeket, egyúttal veszélyeztetik a békés, az iskolába tanulni járó gyerekek tanuláshoz, művelődéshez való jogait is. Közismert tény ugyanis, hogy a rossz iskolai légkör, a zaklatás csökkenti az oktatás eredményességét, így negatív hatása van minden érintett későbbi boldogulására is. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb ilyen eseménynek előzménye van, és minden ilyen extrém jogsértésre jut sok-sok kisebb szabályszegés és kötelezettségmulasztás. Ha valaki 13-14 éves korában képes a tanárát megütni azért, mert az munkára szólítja fel őt, a legtöbb esetben már korábban is követett el fegyelmi vétséget, vagyis egy folyamat végéről van szó. Kezelni ezért nem pusztán magát az eseményt kell, hanem a folyamatot, melynek során a renitens tanuló a közösség szabályaival ellentétes magatartástól eljut a közfeladatot ellátó személy elleni erőszakig. Látni kell azt is, hogy az erőszak gyökere nem feltétlenül csak az iskolában van, ebben döntő szerepet játszik a családi környezet, a nem megfelelő szülői odafigyelés és az értékelvű nevelés hiánya. A helyzet kezelésére irányuló eszközöknek ezért a szülői felelősség kérdésére és a családi környezet támogató szerepének megerősítésére is választ kell adnia. Szeretném kiemelni, hogy a kormány az elmúlt években is számos intézkedést hozott az iskolán belüli erőszak megelőzésére és megfékezésére. A pedagógusok elleni agresszió kialakulásának kezelésében nagy szerepe van az iskolapszichológusnak, az iskolai szociális segítőknek. A kormány nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy ezek a szakemberek egyre növekvő számban legyenek jelen az oktatási intézményekben. A nemzeti köznevelésről szóló, 2011-ben elfogadott törvény és végrehajtási
