Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója:
3610 a gyakorlatban is, a mindennapokban is hatékony jogérvényesítési lehetőség legyen a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítése. Azt tudom mondani, hogy a kormányzat ezen most is dolgozik. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A Bánki Erik, Fidesz, képviselő által benyújtott előterjesztés T/10858. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének. BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon rövid, mondhatni, technikai módosításról beszélünk a Ház előtt fekvő törvényjavaslat kapcsán, hiszen mindössze egyetlen szakaszt módosít a javaslat, pontosabban egy bekezdéssel kibővíti azt, ez pedig nem szól másról, mint az indulási jogok átruházásával kapcsolatos szabályozásról. Hogy miért kerül erre sor? Azt kell mondanom önöknek, hogy a korábbi szabályozást, hála istennek, meghaladta az idő. Én az MLSZ elnökségének tagja is vagyok 2010 óta, számos problémával kellett szembesülnünk a korábbi időszakban, amikor a csapatok annak érdekében, hogy egyik településről a másikra helyezzék át a székhelyüket, a gazdasági társaságból vagy az egyesületből, amelyben működtek, kiválással megpróbálták az ország más területére, egy másik településre átvinni az indulási jogot azért, mert ott kedvezőbb gazdasági feltételeket találtak. Ezt az áldatlan helyzetet szabályozta - nagyon helyesen - korábban a sporttörvény, egész pontosan annak a 33. § (2) bekezdése. Mára azonban eljutottunk odáig, hogy jó néhány csapatnál az utánpótlás-nevelés elmúlt időszakbeli eredményességének köszönhetően olyan tehetségek nevelődtek, formálódtak, akik már nemcsak az utánpótlás-, hanem a felnőtt bajnokságban is megállják a helyüket. Ez, hála istennek, nemcsak a labdarúgásra, hanem a többi csapatsportra is érvényes. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy eljött az idő arra, hogy a korábbi szabályozást egy új ponttal módosítsuk, és megengedjük azt, hogy adott esetben egy gazdasági társaságból történő kiválással ne csak az alacsonyabb osztályokban, hanem ugyanabban az osztályban vagy magasabb osztályban is indíthasson csapatot az adott társaság, természetesen abban az esetben, ha köztartozást nem hagy maga után. Hiszen nagyon fontos, hogy csak úgy és abban az esetben módosíthatjuk a meglévő szabályozást, ha garanciákat fog tartalmazni a későbbiekben is a törvény arra vonatkozóan, hogy nem hagyhatják így a köztartozásukat maguk mögött azok a klubok vagy egyesületek, amelyek szeretnének új csapatot indítani a korábbi egyesület vagy sportvállalkozás indulási jogán. Az is természetes, hogy a szövetségek a saját rendeletükben, illetve versenykiírási szabályzatukban dönthetnek arról, hogy milyen feltételekkel és milyen körülmények között versenyezhetnek az adott osztályban lévő csapatok. Természetesen a törvény egy keretet határoz meg, egy lehetőséget ad arra, hogy abban az esetben, ha az adott szakági szakszövetség támogatja azt, hogy akár az utánpótláskorú tehetséges játékosok, vagy olyan nagy egyesületek, amelyekből korábban amatőr csapatok az elmúlt évek eredményeinek köszönhetően már profi osztályban szerepelhetnek és versenyezhetnek, kapjanak lehetőséget arra, hogy ebben az esetben kiváljanak a
