Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Az Európai Unió tagállamai közötti kétoldalú beruházási megállapodások megszűnéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
3591 Köszönöm szépen, Varju képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett. További felszólalásra nem jelentkeztek. Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megadom a szót Szijjártó Péter miniszter úrnak, aki nyilván válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban köszönöm minden felszólalónak azt, hogy támogatásáról biztosította ezt a törvényjavaslatot, így meg tudunk felelni az Európai Bíróság döntésének. Bár Balczó képviselő úr kétségbe vonta, hogy egyszerre két helyre tudok-e figyelni, tudok, és szívesen válaszolnék is, de nincs itt; de megteszem a jegyzőkönyv miatt, hogy azzal ne vádolhasson, hogy nem tudtam figyelni az ő kérésére is, annál is inkább, mert egy fontos kérdést vetett föl. A Kanada és az Európai Unió között köttetett szabadkereskedelmi megállapodás nagyon komoly vitákat váltott ki az európai politikai, szakmai és gazdasági közvéleményben is, én azt gondolom, hogy sokszor inkább téves félelmekre alapozva. Én azt gondolom, hogy a számok egyértelműen mutatják, hogy magyar nemzeti szempontból a Kanada és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás nekünk hasznos lenne, magyar termékek számára biztosítaná a nagyobb hozzáférést a kanadai piachoz, emellett pedig a kanadai beruházók európai beruházási célpontokba vetett bizalmát is javítaná. Természetesen, ahogyan a képviselő úr is elmondta, annak a megállapodásnak része egy választott bírósági eljárás. Helyesen mondta, hogy Kanada nem tagja az Európai Uniónak, tehát abból a megállapodásból nem zárható ki a választott bírósági megállapodás, ugyanakkor arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az a típusú választott bíráskodás, ami abban a szabadkereskedelmi megállapodásban rögzítésre kerül, már egy új típusú bíráskodás, ahol van fellebbviteli fórum, ahol nem egy láthatatlan, vagy ahogy Szél Bernadett képviselő asszony szokta mondani, offshore bíráskodás zajlik, hanem valós tagokból álló, állandó személyzettel rendelkező bíróság jár el a vitás ügyekben, ezáltal az már egy olyan vitarendezési mechanizmus, amely több lehetőséget biztosít az országoknak arra, hogy érvényesítsék a jogaikat, illetve a viták során képviseltethessék magukat. Tehát én azt gondolom, hogy a Kanada és az Európai Unió között köttetett szabadkereskedelmi megállapodás megfelel a nemzeti érdekeinknek. Remélem, hogy hamarosan az erről szóló vitát itt a parlamentben majd nyugodt keretek között le is folytathatjuk, tekintettel arra, hogy valamikor majd a ratifikáció kérdésének előbb-utóbb fel kell merülnie, és amennyiben egyetértés lesz a frakciók között arról, hogy idehozhatjuk a plenáris ülés elé, akkor természetesen majd ezt meg fogjuk tenni, és az érveinket részletesen ki fogjuk fejteni. Általánosságban is azt gondolom, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások széles köre a magyar nemzetgazdaság érdekével egybevág, tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság kifejezetten exportorientált gazdaság. Hazánk a világon a lélekszám tekintetében csak a 92. helyen áll, viszont a világon a 34. legnagyobb exportteljesítményt tudtuk leadni az elmúlt esztendőkben. Folyamatosan azon 35 ország közé tartozunk, akik 100 milliárd euró fölött tudnak exportálni. Az elmúlt öt évben minden évben megdőlt a nemzetgazdasági rekord az export tekintetében is. Tavaly az export/GDP hányados vagy arány 86-86,5 százalék körül volt. Mindez azt mutatja, hogy a magyar emberek által Magyarországon előállított termékek és szolgáltatások rendkívül versenyképesek még a nagyon kemény világpiaci versenykörülmények közepette is, így tehát általánosságban azt tudom mondani, hogy minél kevesebb az akadály a nemzetközi kereskedelemben, legyen az vám jellegű vagy nem vám jellegű, de minél kevesebb az akadály, az annál jobb a magyar vállalatoknak. Így a szabadkereskedelmi megállapodások általában a magyar gazdaság érdekét szolgálják, ezért készen állunk természetesen a CETA parlamenti vitájára is.
