Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
3580 Fontos cél továbbá az is, hogy a magyar beszállítók és befektetők a szomszédos országokban és a nemzetpolitikai szempontból fontos területeken a lehetőségeket minél hatékonyabban ki tudják használni a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetből fakadó átrendeződésre. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy továbbra is támogassák a határon túli gazdaságfejlesztési programok elindítását, lebonyolítását. Köszönöm megtisztelő és megértő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Seszták képviselő úr. A válaszadásra a kormány nevében megadom a szót Menczer Tamás külügyi államtitkár úrnak. MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: (Nem működik a mikrofon.) Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! ELNÖK: Elnézést, mikrofongondunk van. (Menczer Tamás: Most talán jobb lesz. Én hallom magamat, elnök úr, ez már részeredmény.) Mindjárt segítenek a kollegák. A kijelzőn sincs ott a neve az államtitkár úrnak. (Menczer Tamás: Én voltam a hibás, elnök úr, elnézést kérek.) Öné a szó, államtitkár úr. MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy önnek teljesen igaza volt akkor is, amikor a beszédét kezdte, és azt említette meg, hogy milyen gazdasági helyzet volt Magyarországon 2010-et megelőzően, illetőleg most milyen helyzetben várta az ország, illetve milyen helyzetben köszöntött az országra a válság, akkor egy gazdasági típusú válság, most a koronavírus-járvány, ami szintén természetesen jár gazdasági következményekkel. Ugyanis azt az örök igazságot mindannyian ismerjük, hogy a nincsből nem lehet adni. Ha nincs itthon, akkor van elég megoldandó feladat, amellyel itthon kell a kormánynak megbirkóznia, azonban ha van, akkor tudunk segíteni a külhoni magyaroknak is. Most a koronavírus-járványt megelőzően erős állapotban volt a magyar gazdaság, a foglalkoztatottsági adatok, a GDP-adatok, a külgazdasági adatok mind ezt mutatják, tehát egy erős gazdasági helyzetből tudtunk nekiindulni a válságnak, illetőleg a válsággal való megbirkózásnak, és ez teszi lehetővé azt, hogy a külhoni magyaroknak is tudunk segíteni különböző formában. Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm azt, hogy ezt a fontos kérdést idehozza, különösen a trianoni évforduló után néhány nappal, ugyanis mielőtt a gazdasági kérdésekre rátérnék, engedje meg, hogy azt is hangsúlyozzam, hogy a mi felfogásunk szerint a nemzet nem ér véget a határnál, összetartozunk a külhoni magyarokkal. Túléltük azt a csapást, azt a csonkítást, amelyet meggyőződésünk szerint egy másik nemzet sem élt volna túl, és igazolva azt az elvet, hogy ami nem öl meg, az megerősít, erősebben állunk most itt a Kárpát-medencében, mint az elmúlt 100 év során bármikor. A külhoni magyarok mindig a szívünk közepében voltak, vannak és lesznek, segítjük őket, akár az identitás megőrzéséről van szó és ezzel kapcsolatos törekvésekről, akár gazdasági kérdésekről. Hogyan tesszük ezt és hogyan működik ez? A külhoni magyarokkal kapcsolatban elsősorban úgy, hogy meghallgatjuk őket, nem Budapestről akarjuk megmondani sem azt, hogy például milyen gazdasági együttműködésre és támogatásra van szükségük, sem mást; azt képviseljük, amit ők mondanak. A mi álláspontunk szerint a nemzeti közösségek összekötnek két országot, nem pedig elválasztanak. Erőforrásként tekintünk rájuk, olyan erőforrásként, amely két országot összehoz, közelebb hoz, és nem pedig elválaszt. A szomszédos országokra pedig partnerként tekintünk, mert a mi meggyőződésünk szerint mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy a közép-európai régió
