Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 9. kedd - 137. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár:
3573 elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), ne legyen állatkínzás, ne gyilkoljanak meg állatokat sem. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Farkas Sándor államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, a hétvégén történt barbár állatkínzás minden jóérzésű embert végtelenül felháborít és aggodalommal tölt el. És talán azt is mondhatnám, az állatvédelmi törvény meghatározása szerint az állatkínzás egy rendkívül súlyos cselekmény. Éppen ezért szeretném a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 244. §-ának az (1) bekezdését idézni: „Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.” Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, hogy ez a törvény önmagában is rendkívül szigorú, mégpedig, ha most egyes emberiélet-ellenes, testi sértéses bűncselekményeket látunk, olvasunk, bizony nem minden esetben ilyen szigorú ítéletek születnek. (9.30) Éppen ezért fontos, hogy az állatok védelmével kapcsolatos törvények szigorúan betartásra kerüljenek. Miért is mondom ezt? Azért, mert ez az állatkínzás, amit bizonyos emberek elvégeznek, ha szabad így mondanom, vagy cselekményt megtesznek, azoknak az állatoknak egy rendkívüli fájdalmat, rendkívül nehéz pillanatokat okoznak, sőt, ahogy a hétvégén történt, maradandó változást is. Éppen ezért a társadalom figyelmét fel kell hívni az ilyen bűncselekményekre, és ugyanakkor kevés a felhívás, meg kell tanítani az embereket arra, hogy hogyan viselkedjenek az állatokkal. Aki felelősen gondolkodik, és háziállatot tart, az nagyon jól tudja, hogy milyen kötelessége van az állattartónak az állattal szemben, nemcsak hogy enni, inni, hanem megfelelő szálláshelyet, pihenőhelyet biztosítani számára, úgy gondolom, hogy kötelesség. Éppen ezért, amikor ön ezt a kérdést feltette, bennem egyből az állatvédelem támogatására szóló agrárminisztériumi fejezet jutott eszembe, hogy mennyit költ az Agrárminisztérium különböző jogcímeken, különböző forrásokból különböző állatvédelmi intézkedésekre, többek között az állatmenhelyek korszerűsítésére mintegy 70 millió forintot, ugyanakkor különböző ivartalanítási támogatásokra 2019-ben 100 millió forintot. Ennek természetesen megvannak a nagyon szigorú szabályai. Menhelyek kialakításában kutyánként 35 ezer forint támogatás szerepel, az örökbefogadás segítése, a Nébih állatvédelmi munkájának a törekvései rendkívül fontosak. Itt néhány programot fel szeretnék önnek említeni: többek között „Szabad a gazdi” program, amely a vásárlás helyett örökbefogadásban, természetesen ivartalanításban gondolkodik. Ugyanakkor ennek a programnak van egy Facebook-oldala is, ahol 4500 követőnk van ebben a témában. A másik nagyon fontos program a menhelyi kutyák ivartalanításáért való program, „Kutyakötelesség - útmutató a felelős kutyatartás jogszabályi előírásaihoz” - ezek mind olyan programok, amelyek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a kormányzat rendkívül komolyan gondolkodik, nemcsak gondolkodik, hanem tesz is abban, hogy az ilyen esetek minél kevésbé forduljanak elő. De van egy másik program, a „Harmóniában együtt” kiadvány, amely szintén a felelős állattartásra hívja fel a figyelmet. Az utóbbi időben nagyon sokszor előfordult, főleg a nyári
