Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 8. hétfő - 136. szám - Az ülés napirendjének elfogadása - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézk... - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3496 Nyilván azért van most előttünk ez a törvényjavaslat, hogy erről lehessen most is beszélni, és aztán majd később, amikor… Bocsánat, elvesztettem a hangomat, de visszanyerem. Szóval, hogy lehessen róla most is beszélni, és később, amikor majd a kormány elkészíti a házi feladatot és politikailag ezt alkalmasnak látja, akkor újra lehessen róla beszélni. Azt kell mondanom, hogy ez nem jó megoldás. Elsősorban azért nem jó, mert egyébként ezen a módon továbbra is fönnmarad a jogbizonytalanság, újabb igények keletkeznek, hiszen az, hogy a kifizetéseket most nem fizetik ki, ezzel egyrészt ezek nem vesztik el a jogalapjukat, ezek ugyanúgy a bíróság által megítélt kifizetések maradnak, másrészt az ebben az időszakban keletkező új ügyek is ugyanúgy érvényesek lesznek és bíróság előtt érvényesíthetőek lesznek, tehát újabb ügyek fognak keletkezni, ugyanakkor ezek az ügyek a késedelmes kifizetés miatt el fognak menni Strasbourgba is, ott is újabb kártérítési kötelezettségek lesznek. Ezzel a halogatással önök nem megszüntetik a börtönbizniszt, hogy ezt a kifejezést használjam, bár ez nem túlságosan szerencsés retorikai fordulat, mondjuk azt, hogy ha nem megszüntetik ezt a kárpótlási lehetőséget, hanem éppen ellenkezőleg: tágabb teret adnak neki, hosszabb időt adnak arra, hogy ez működhessen, és nagyobb kártérítési igényeket keletkeztetnek. Tehát magyarán szólva, ártanak a jogállamnak, ártanak a kiszámíthatóságnak, és közben a probléma megoldásáért nem tesznek semmit. Egy dologban szeretném viszont kifejezni az egyetértésemet, mert ez fontos. Az áldozatok kártalanítása nagyon fontos cél, de erre egyébként a kormány tett egy nem minden részletében tökéletes, de irányában jó javaslatot. Ezt éppen holnap kezdjük el tárgyalni, és ezt fogjuk is támogatni, de ennek sincs köze ehhez a ma tárgyalt törvényjavaslathoz. Még egyszer mondom: sajnálatos módon a módosító indítványok nem javították érdemben a törvényjavaslat minőségét, és nem oldották meg azt, hogy ennek a törvényjavaslatnak nem jogi, igazságügyi vagy éppen igazságossági szempontjai vannak, hanem kizárólag politikai propaganda céljából készült. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Gyüre Csabának adom meg a szót. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Először is, két kérdéssel kezdeném a felszólalásomat; egyrészt azzal, hogy ki tette lehetővé, hogy ez a börtönbiznisz Magyarországon kialakuljon? Ki tette lehetővé azt, hogy az elítéltek, a bűnözők amikor szabadulnak, akkor 4-5 millió forint összegű kártalanítással a zsebükben szabadulhassanak? Ki tette ezt lehetővé Magyarországon? A válasz költői kérdésemre teljesen egyértelmű: a Fidesz-KDNP frakciója tette lehetővé. Ugyanis önök voltak azok, akik 2016-ban igennel szavaztak arra a kormány-előterjesztésre, Trócsányi igazságügyi miniszter előterjesztésére, hogy az a jogszabály bevezetésre kerüljön, ami Magyarországon lehetővé tette a börtönbizniszt. Ez a jogszabály volt az, amely előírta, hogy az elítélteknek, amennyiben nem megfelelő a fogvatartási körülmény, minimum 1200 forint, maximum 1600 forint összegű kártalanítás járjon naponta. Ha ezt beszorozzuk azzal, hogy valakit 8-10 évre ítélnek el, akkor bizony itt nagyon-nagyon súlyos milliók fognak összejönni. Tehát ez az az összeg, amiért bizony önök a felelősek, hogy ezt ki kellett fizetni. Meghatározták a körülményeket is: rossz a fűtés, nincs elég meleg, ha nincs megfelelően leválasztva a WC, a mosdóhelyiség, akkor már kártalanítás jár, ha bogarak vannak, már kártalanítás jár, ha nem megfelelő a szellőzés, már kártalanítás jár. Egyedül a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az, aki már 2016-ban felhívta az önök figyelmét arra, hogy önök ezzel a törvényjavaslattal egy bizniszt, egy üzletágat fognak megnyitni Magyarországon, egy olyan üzletágat, amelyből ügyvédi irodák és az elítéltek fognak részesülni. És hogy mennyire igazunk lett, ma Budai Gyula mondta el, hogy 9 milliárd forint kártalanítási összeget
