Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 8. hétfő - 136. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
3488 miben vagyunk különbözőek, de miben vagyunk hasonlóak. A hasonlóságra kell építenünk ezt a fajta szomszédságpolitikát. Azt gondolom, hogy Románia kapcsán kiemelten fontos azt a közép-európai együttműködést román részről is látni, amelyben megvan a magyar kormány részéről a maximális nyitottság, ahol szintén a közép-európai együttműködés fontosságát hangsúlyozzuk. Ha csak azt mondom pozitív példaként, hogy a hivatalban lévő szlovák kormány magyarul is bemutatta a programját, vagy hogy a nemzeti oktatási törvényt és a kisebbségi jogállásról szóló törvénytervezetet készítik, ezekre mindenképpen építeni kell. Szeretném azt is hangsúlyozni a szomszédságpolitika kacsán, hogy a múlt heti külügyminiszteri találkozó során az ukrán külügyminiszter felhozta Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozásának kérdéskörét. Azt fontos leszögeznünk, hogy aki az Európai Unió tagja szeretne lenni, annak a leendő tagállamnak a koppenhágai kritériumokat teljesítenie kell. Ezért rendkívül fontos az a találkozó, amely a nemzeti kisebbségek nyelvi és oktatási jogai kapcsán elindult az ukrán és a magyar fél között. (14.00) Szeretném ideemelni azt a szakmai részét az Európai Unió kérdéskörének, hogy az Európai Unióról szóló szerződés, bár a kulturális sokszínűséget védi, de a nemzeti kisebbségek joga sem osztott, sem kizárólagos hatáskörében nincs az Európai Uniónak, ezért rendkívül fontos feladata van, amelyben a magyar külpolitika és a magyar kormány következetesen megjelenik: ez a polgári kezdeményezések, hiszen itt tudjuk segíteni azt a hiátust, amely az Európai Unióban jelen van. Nagyon fontosnak tartanám még azt is megemlíteni, amit miniszterelnök úr a hétvégén mondott, hogy az államoknak van határa, a nemzeteknek nincs. A XXI. század kihívásaira a nemzeti identitás és a nemzeti önazonosság védelme a legmegfelelőbb válasz, ezért van kiemelt jelentősége a politikai nyilatkozatnak, amely a nemzeti önazonosság fontosságát emeli ki, hiszen ez mindannyiunk közös feladata, hogyan tudunk a XXI. század kihívásaira a nemzeti identitásunk megőrzésével és a nemzeti önazonosságunk megőrzésével válaszolni. Ahogy házelnök úr múlt héten az ünnepi beszéd során mondta: nem az államhatárok megváltoztatásának politikájára van szükség, hanem az állampolitikák megváltoztatására, ezért az együttműködés és az egymásra utaltság az, amelyek a közös szolidaritás alapja lehet. Nagyon szépen köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Válaszadásra megadom a szót Szijjártó Péter külügyminiszter úrnak. Parancsoljon! SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A mi esetünkben az állam határai és a nemzet határai nem esnek egybe, ennek történelmi okai vannak, erről az elmúlt héten nagyon sokat beszéltünk itt a Ház falai között és szerte a Kárpát-medencében. Ebből fakad az, hogy mi a szomszédságpolitikánkat sokkal nagyobb körültekintéssel kell hogy összeállítsuk és végrehajtsuk, mint adott esetben más országok. A szomszédságban elhelyezkedő országokkal való kapcsolatainkat nagymértékben befolyásolja az a tény, hogy a szomszéd országok területén nagy magyar nemzeti közösségek élnek. És mi mindig arra törekszünk, hogy ezeket a magyar nemzeti közösségeket ne csak mi, hanem az adott ország is, amelynek területén élnek, erőforrásként kezelje. Hiszen ha nem a konfliktus, hanem az erő forrását látják a szomszédos országok is ezekben a közösségekben, akkor ennek a látásmódnak a hatása mindenképpen pozitívan csapódik le a két ország kapcsolatrendszerében, jobbá teszi mindkét ország és a magyar nemzeti közösség mindennapi életét is. Nem kell hozzá Nobel-díjas professzornak lenni, hogy az ember megértse és elmondja azt az egyszerű mondatot, mely szerint a határon túl élő magyar közösségnek sokkal jobb, ha jóban vagyunk az adott országgal, mint ha rosszban. És persze ez egyszerűnek tűnik, nevetségesen egyszerűnek is tűnhetne, de ha belegondolnak, hogy körülbelül 10-12-14 évvel ezelőtt hogyan néztek ki a kétoldalú kapcsolataink a szomszéd országokkal, és azoknak milyen hatásuk volt az adott ország
