Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítványról, a Színház- és Filmművészeti Egyetemért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
3458 amikor most az egyetemeknek odaadják a normatív támogatást vagy a célzott támogatást, és azok azt elköltik. Tehát most tulajdonképpen kádereknek kell pozíció, akik majd kurátorok lesznek, és azokat is ebből a normatívából fizetjük, és akkor még az ezeknek a működésére szolgáló infrastruktúrát is? Ergo ez a javaslat már most azt mondja, hogy ezzel meg fog drágulni például ennek az egyetemnek a működtetése. Ez csak egy aspektus. A másik aspektus: ugye, múltkor, már nem is tudom, melyik egyetem vonatkozásában, a Marek József Alapítvány vonatkozásában felszólaltam, és akkor ugye, volt egy kis diszkrepancia államtitkár úr és köztem, hogy akkor én most hogy mondom azt, hogy az egyetem kap ingatlant, de közben az alapítvány kap-e ingatlant. Nem volt egyébként különleges, tehát érthető volt, államtitkár úr is úgy volt vele, hogy a jogászok azt mondták, hogy így kell csinálni, és hogy ez rendben van. Hát, abból a szempontból valóban rendben van, hogyha az egyetem mint önálló jogi személy, jelen esetben egy költségvetési intézmény megtartja ezt a költségvetési intézményi adottságát, jellegét, mert hiszen neki ingatlant csak akkor lehet a törvénnyel átadni, ha ő egy jogképes személy, önálló jogképes személyiség, amit ugye, a polgári törvénykönyv pontosan meghatároz. Tehát az ennek a javaslatnak a következménye, hogy az egyetem megmarad költségvetési intézmény, rárakjuk a fejére ezt a fenntartói jogokat megkapó alapítványt, és azért az egyetem kapja az ingatlan vagyont, mert ő megmarad önálló költségvetési intézményként, akkor én már csak azt szeretném kérdezni, hogy egy önálló költségvetési intézményt hogy vezethet egy alapítvány. Tehát most tényleg, én nem akarok a kvázi jogi tudásommal kérkedni, szó sincs ilyesmiről, de ha valaki elemezni akarja egy kialakítandó rendszernek a pontos jogi meghatározását, mert el szeretne igazodni ebben a problémában, akkor mindenképpen választ kell kapni arra, hogy ebben az egész rendszerben kinek mi a szerepe. Mert ha az alapítvány csak fenntartó, az alapítvány nem kap ingatlantulajdont, az alapítványnak a forrása a vagyoni értékű jog, aminek semmifajta pénzben meghatározható értéke nincsen. Azért az nem semmi, ahogy ezt majd be fogják jegyezni a bíróságok, azokkal a bírákkal azért egyszer elbeszélgetnék, akik majd ezeket az alapítványokat pénzbeli hozzájárulás nélkül be fogják jegyezni, az még egy külön sztori, de amit beküld a magyar kormány, bizonyára mindent bejegyeznek, de az ennek a lényege, hogy ebben a struktúrában nincs egyetlen olyan elem, ami azt tudná garantálni - és most intézményi szempontból mondom -, se nem művészeti, se nem ideológiai, intézményi szempontból el nem tudom képzelni, hogy mitől lesz ez az egyetem hatékonyabb. Egyszerűen semmi olyan elem ebben nincsen, mindössze az, hogy a meglévő intézményre tesznek egy úgynevezett fenntartót, aki egy alapítvány, és az majd megmondja az egyetemnek, hogy mit költhet, melyik, akár intézményi, akár személyzeti keretre mennyi pénzt fordíthat, az intézménynek hogy épüljön föl az oktatói struktúrája, vezetői struktúrája és a többi. Na de hát, elnézést kérek, a minisztérium vagy egy önkormányzat, ha ugye, most önkormányzati, állami intézményekről beszélünk, de mondjuk, jelen esetben egy minisztérium esetleg egy egyetemmel szemben önmaga nem tudná esetleg ezeket az elvárásokat megfogalmazni? Kell ahhoz egy pluszkuratórium, egy pluszalapítvány, egy pluszintézmény, egy iszonyú sok pénzbe kerülő infrastruktúra ahhoz, hogy megmondja valaki egy egyetemnek, hogy én mint állam mit várok el tőle teljesítményben? Merthogy egyébként egy fenntartó alapvetően igénytámasztó is, nem csak a körülmények megteremtésének gazdája. De megyek tovább. Az 5. § (3) bekezdése mondja ki, hogy ha értékesíteni óhajtja az ingatlanokat az egyetem, akkor ő ezt úgy teheti meg, hogy az alaptevékenységére kell fordítania az abból befolyó összeget, és akkor így rendben van. Csak hát a probléma az, hogy az 5. § (1) bekezdése viszont azt mondja, hogy elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Hát, ha elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezünk be az odaadott, ajándékba adott ingatlanra, akkor az elidegenítési és terhelési tilalom mellett hogy lehet eladni? Hogy lehet értékesíteni? Ha azt mondja a törvény, hogy ez be lesz jegyezve a tulajdoni lapra, akkor kéne valami, valamilyen szabályozás, hogy mégis ki fogja megengedni nekik, hogy mégiscsak értékesítsenek, és ki fogja feloldani az elidegenítési és terhelési tilalmat?
