Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3443 diákok felé. Valóban rendkívüli hónapokon vagyunk túl, és azt gondolom, nagy örömmel állapíthatjuk meg, hogy az oktatási rendszer ezen a téren egyébként nehéz kihívással szembesülve, de alapvetően és döntő többségében jól vizsgázott. Köszönet ezért pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak egyaránt. Reagálva az egyes felvetésekre, Ander Balázs felvetésére: a korai gyermekkori integráció ügyét vetette fel, és több ügyet kiemelt. Egyetértünk abban, hogy ennek fontos szerepe van a későbbi évfolyamok iskolai erőszakosságának kezelése terén is, és tett is a kormány, szeretném ezt hangsúlyozni, ezen a téren lépést, hiszen 2015-től kötelezővé tettük az óvodáztatást. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a polgári középosztály számára egy elegáns dolog az óvodába járatása a gyermekeknek, hanem mindenki számára. Kell, elvárjuk, és korábban, sokkal korábban kell hogy megkezdődjön az a fajta szocializáció, az a fajta együtt nevelése a gyerekeknek már három éves kortól, ami előkészíti egyébként az iskolában a majdani együtt tanulást, együtt dolgozást, és ezt nagyon jó dolognak tartjuk. (19.50) A tanodák ügyét is említette Ander képviselő úr. Ugyan nem az EMMI, hanem jelenleg a BM illetékességi területe a társadalmi felzárkózás területe, de ezen a téren is szeretném hangsúlyozni, hogy miközben akárcsak néhány évvel ezelőtt is egy uniós projektből finanszírozott rendszerről beszélhettünk, azért ez is megváltozott, és egy stabil állami finanszírozás, kormányrendelet született erről a szisztémáról. Ez egy komoly támogató rendszer az oktatási rendszer mellett, úgyhogy nem lehet azt mondani, hogy ne történt volna ezen a téren lépés. Vagy mondjuk, említette a hejőkeresztúri modellt, amelynek kapcsán meg szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a KOALA-, KAP-, KIPprogramok tekintetében, változott többször is a neve, az oktatási kormányzat nemhogy negligálta volna, hanem egy majdnem tízmilliárdos EFOP-ot indított egyébként ennek a projektnek a terjesztésére, 32 ezer pedagógus továbbképzésére. Tehát nemcsak említés szintjén merült fel, hanem nagyon komoly erőforrást fordítottunk erre is. Az iskolapszichológusok szükségességében is egyetértünk. Ez a kormányzat tette egyébként az iskolapszichológusokat a finanszírozott létszámba 2010 után, és éppen a közelmúltban volt olyan képviselői kérdés, amelynek kapcsán bemutattuk, az Országgyűlés honlapján is olvasható, hogyan bővült egyébként az elmúlt években az iskolapszichológusok köre. Tehát szerintem azt mondani, hogy nem történt semmi az elmúlt tíz évben ezen a téren, ez mindenképpen egy olyan csúsztatás, amit most csak négy elem kiemelésével, azt gondolom, tudok cáfolni. Gurmai Zita képviselő asszony, valóban több eleme a hozzászólásának a jövő keddi vitát vetíti majd elő, én itt leszek, rendelkezésre állok, és részletesen kitérünk ezekre az ügyekre is. A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek bevezetése kapcsán volt külön kérdés. Azt el szeretném mondani, hogy itt feszes határidőt nem szabtunk. Megtörtént a kerettantervek közzététele, a helyi tanterveken dolgoznak az intézmények, így gyakorlatilag még a nyár is rendelkezésükre áll, tehát nincsen jogszabályi határidő, amivel le kéne ezt zárják. Azt kértük azért általában körlevélben az intézményektől, hogy ahol ez lehetséges, még a tanév végéig igyekezzenek ezt lezárni, hogy úgy tudjanak jól megérdemelt szabadságukra menni a kollégák, hogy ennek keretében már képben legyenek, hogy szeptember 1-jével hogyan tud az új helyi tanterv szerint elindulni az oktatás. Ezen a téren, azt gondolom, jól megalapozott szakmai munka zajlik. Arató Gergely képviselő úr észrevételei kapcsán mondanám, hogy az iskolaőrséggel kapcsolatosan ugyan másként látjuk ezt az ügyet, de ahogy mondtam, és ismét megerősíteném, számos más intézkedésre is sor fog kerülni. Hozzáteszem, kiemelt itt olyan intézkedéseket, konferenciát, továbbképzést, stratégiakészítést vagy akár biztos úrnak a kutatásait, ezekben valóban nem volt hiány, az eredményességükről azért megoszlanak a vélemények. (Arató Gergely: Végre kellett volna hajtani 2010 után!) Én nagyon sokszor viszonylag tudatosan mondom azt a saját kollégáimnak is, hogy ne dokumentumokat gyártsunk, szép stratégiákat, konferenciákat meg beszélgetéseket, hanem intézkedések történjenek, és megoldani próbáljuk az ügyeket. Nem vitatom emögött a jó szándékot,
