Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
3441 érintettek nem mondják el önöknek, mert félnek attól, hogy retorzió éri őket, ha ellenzéki képviselőkkel állnak szóba. (19.40) És bizony pedagógusokkal is beszéltem például én is Gyöngyöspatán. Elárulom önnek, csak természetesen nem mondom meg, hogy kikkel és hogyan, mert nem szeretném, ha bajuk lenne belőle. Szóval, visszakanyarodva erre az ügyre, azt szeretném csak jelezni, hogy a konkrét ügytől elvonatkoztatva abban talán egyetérthetünk, hogy az nem szerencsés, ha ez így történik, ha valakit önmagában a bőrszíne vagy önmagában szociális helyzete miatt ér hátrány. Onnan kezdve pedig ez egy nagyon fontos oktatáspolitikai és szakmai vita, ami nagyon messze vezet, hogy mennyire kell erőltetni az integrációt, mennyire kell keverni a társadalmi csoportokat. Ön azt mondja, és biztos vagyok benne, hogy talán ezt nem így gondolta, vagy nem pontosan így gondolta, hogy a jó képességű meg a rossz képességű gyerekeket nem szabad egy iskolába járatni. Nyilván nem erre gondol, minden iskolában vannak egyesek vagy kettesek meg ötösök is, ilyen egy iskola, egy jól működő iskola. Azért mondom, hogy valószínűleg egy rossz szóhasználat volt, és nem is akarok ezen lovagolni. Csak azt szeretném jelezni: az, hogy például mennyire legyen szelektív egy oktatási rendszer, az egy nagyon komoly szakpolitikai vita. Biztosan ebben lehet azt is gondolni, hogy jó a szelektív oktatási rendszer, vagy jó, ha korai szelekció van. Én például azt gondolom, hogy nem jó, és az a jó, ha minél későbbi szelekció van az oktatási rendszerben, és annak kell megteremteni a pedagógiai feltételeit, hogy egy sok szempontból vegyes csoportban, képességek és szociális háttér szempontjából vegyes csoportban hogyan lehet hatékonyan dolgozni, és láttunk erre jó példákat, hogy lehet, meg láttunk rossz példákat is, amikor nem sikerült, én ezt elismerem. Azt szeretném csak evvel mondani, hogy szerintem ez egy létező vita, amit szakmai szinten kell megvívni egymással. Én attól óvnám mindannyiunkat, hogy hangulatot keltsünk akár az integráció ellen, akár egyébként a szociálisan kiegyenlítő oktatás ellen, általában az oktatási esélyegyenlőség ellen. Szerintem ez nem vezet messzire. Nem ez az oka a problémáknak. A problémáknak az az oka, és ebben egyetértek képviselő úrral, a problémák oka az, hogy megváltozott a társadalmi környezet, ez nem kérdés. Mondjuk, az elmúlt harminc-negyven évben nagyon sok szempontból változott a gazdasági rendszer, változott a politikai környezet, egészen más ma a média világa és az információszerzés világa. Az a kérdés, hogy erre hogyan keresünk válaszokat. Én például azt mondom, hogy nem visszafele kell nézni és azon gondolkozni, hogy száz évvel ezelőtt vagy ötven évvel ezelőtt mitől volt jó az akkori oktatási rendszer, vagy nem csak evvel érdemes foglalkozni, azt sem árt tudni, hanem azon kell gondolkozni, hogy majd ötven év múlva mitől lesz jó ez az oktatási rendszer, de elfogadom, hogy ebben vannak, akik inkább a tradíciókra, inkább a modernitásra hagyatkoznak. Csak azt javaslom, hogy tételezzük föl egymásról a jóindulatot ebben a kérdésben. Én ezt javaslom, ez viszi előre ezt a dolgot, és minden bántó szándék nélkül mondom, hogy lehet persze azt mondani, a másikat bakancsosozással piszkálni, de én most mondjam azt, hogy önök meg bilincset és gumibotot akarnak vinni az iskolába fegyelmező vagy pedagógiai eszközként? Szóval, azt javaslom, hogy ezek fontos problémák, ebben egyetértünk; amit vitatunk, az, hogy ennek ez a fajta kezelése hatékony-e. Szerintünk nem, de ez egy szakpolitikai kérdés, és nem javaslom, és nem is kívánom kétségbe vonni senkinek a tisztességét ebben a kérdésben, akár a felkészültségét sem. Másképp látjuk ezt a dolgot, ez a helyzet. ELNÖK: Köszönöm, Arató Gergely képviselő úr. Megadom a szót Ander Balázs képviselő úrnak. ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Horváth Képviselőtársam! Akkor hadd essek a felszólalásbűnözés vétkébe, cizelláljuk még itt a témát! Ugye, Aronson írta „A
