Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló:
3435 Tehát nagy örömmel támogatnánk az iskolai erőszak csökkentésére irányuló bármely érdemi és hatásosnak ígérkező erőfeszítésüket. Ez a mostani iskolarendőrséges kampány viszont a legkevésbé sem tekinthető ilyennek, és emiatt a Párbeszéd nevében kénytelen vagyok azt jelezni, hogy nem tudjuk támogatni a javaslatukat. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, Tordai Bence képviselő úr. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat, államtitkár urat. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az írásban jelentkezett nemzetiségi szószólónak adom meg a szót. Kissné Köles Erika nemzetiségi szószóló! KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Hvala za besedo, Gospod Predsednik. Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország az Alaptörvényben foglaltak szerint biztosít alapvető jogokat mindenki számára bármely megkülönböztetés, egyebek mellett nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás szerinti különbségtétel nélkül. Egyéb alapvető jogok mellett minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, a tudás megszerzéséhez. E jogot az állam a mindenki számára hozzáférhető ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes középfokú oktatással és a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással igyekszik biztosítani. A Magyarországon élő nemzetiségi közösségek számára is biztosított a művelődéshez való jog, amit a nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel összhangban kiterjeszthetünk a nemzetiségi nyelven való művelődéshez való jogával is. Az Alaptörvény XXIX. cikke kimondja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van anyanyelvük oktatásához, amivel a legtöbb nemzetiség él is, óvodától egyetemig hat magyarországi nemzetiség rendelkezik intézményhálózattal, nem csupán a német nemzetiség. Magyarországon ma mintegy 1500 intézményben folyik nemzetiségi nevelés és oktatás a törvény alapján biztosított valamelyik oktatási formában: anyanyelvű, kétnyelvű vagy anyanyelvet oktató oktatási típusban, amely 1993-tól a kiegészítő kisebbségi nyelvoktatást is engedélyezte. A 2016-ban módosított köznevelési törvényben a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás a köznevelés alapfeladatai közé történő besorolással lett teljessé. A nemzetiségi kultúrákról a nemzetiségi népismeret tantárgy révén juttatjuk a nemzetiségi származású gyermekeinket többletismerethez saját népcsoportjukról. (19.10) A nemzetiségi nevelés és oktatás kulcsfontosságú. Céljai és feladatai a nemzetiségi származású gyermekek, tanulók, diákok nemzetiségi öntudatának, nyelvi, kulturális identitásának fejlesztése, a kétnyelvűség gyakorlati alkalmazására határozott késztetés, a nemzetiségi nyelven való önművelés igényéinek és készségeinek tudatos kimunkálása, a nemzetiségi nyelv és nyelvi kultúra fejlesztése. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a nemzetiségi köznevelés kiemelt jelentősége, illetve az előttünk fekvő T/10742. számú, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban foglaltak nemzetiségeket érintő vonatkozásai miatt kérte, hogy a törvényjavaslat vitájához kapcsolódhasson. A jogalkotás természetszerűen kitekint a nemzetiségi köznevelés kérdéseire, figyelembe véve a nemzetiségi fenntartóktól, pedagógusoktól, szakértőktől érkező köznevelési igényeket, a hatékony és korszerű nemzetiségi nevelés és oktatás lehetőségét biztosítandó. Ma Magyarországon nemzetiségi nevelést-oktatást folytatnak a Klebelsberg Intézményfenntartó fenntartásában működő nemzetiségi nevelést-oktatást felvállaló iskolák, de tartanak fenn nemzetiségi óvodákat és iskolákat országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok, egyházakhoz tartozó intézményfenntartók és alapítványok is. A jelen törvényjavaslatban előkerülő, a nemzetiségi nevelésoktatást érintő módosítások elősegítik és erősítik annak lehetőségét, hogy a különböző fenntartású, nemzetiségi köznevelést folytató intézményeinkben lehetővé váljék az egységes jogalkalmazás. Azt
