Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:
3431 Ha emlékeznek rá, s erre Gurmai Zita képviselő asszony már emlékeztetett, az akkori kormányzat komolyan vette ezt a problémát. Felkértük az oktatási jogok biztosát, aki az oktatás nagyon kevés még meglévő, a politikai lövészárkok minden oldaláról tisztelt szereplője, hogy végezzen egy nagyon komoly vizsgálatot, s mellesleg a minisztérium ehhez jelentős finanszírozást is biztosított. Ezután elkészült egy részletes jelentés, amelyik egyrészt bemutatta a jelenséget, másrészt pedig azzal az igénnyel lépett fel és számos intézkedést fogalmazott meg, hogy ezekből az intézkedésekből jöjjön létre egy olyan nemzeti iskolai erőszak elleni stratégia, amelyik komplex módon kezeli a problémát. Önök ezzel adósak. Ez az, ami tíz éve nem születik meg. Biztos úr egy ideig ismételte különböző előadásokon és konferenciákon ezt az igényét, aztán azóta letett róla. De ma is az a helyzet, hogy ez egy nagyon súlyos, nagyon komplex probléma, amire komplex megoldás kell. Én örömmel hallom államtitkár úrtól, hogy van szándék más intézkedésekre is, csak nem látom őket, és nem látom azt a koncepciót sem, amely alapján ezt az intézkedést meghozzák. (18.50) Szerintem egy alapvető kérdésben meg kéne egyeznünk, mi legalábbis ezt így gondoljuk: pedagógiai problémákat pedagógiai eszközökkel kezelünk, rendőri eszközökkel bűnözőket kezelünk. A diákok nem bűnözők. A diákok azért vannak az iskolában, hogy neveljük őket. Az a dolgunk, hogy olyan iskolákat hozzunk létre, amelyek erre képesek. Amikor a kormány rendőröket vagy kvázi rendőröket akar az iskolába küldeni, akkor ez beismerése annak, hogy önök alulmaradtak az iskolai erőszakkal folytatott küzdelemben. Ez a beismerése annak, hogy nem képesek oktatási rendszeren belüli pedagógiai eszközökkel kezelni ezt a problémát. Az a helyzet, ugye, mondtam, hogy nagyon kevés adatot adnak ki, de például 2018-ban véletlenül nem figyeltek, és kiszivárgott néhány adat a pedagógushiányról, pontosabban a szakemberhiányról: akkor éppen 420 betöltetlen gyógypedagógus-állás és 72 betöltetlen iskolapszichológus-álláshely volt - ez nem teljes körű felmérés, mert nem teljeskörűen válaszoltak a tankerületek. Az a helyzet, államtitkár úr, hogy nincsenek meg ma az iskolai erőszak elleni küzdelem pedagógiai, szakmai és pénzügyi feltételei az iskolában. Erre kellene koncentrálni, erre kellene a pénzt költeni, erre kellene odafigyelnie a kormánynak. Nem rendőr kell az iskolákba, hanem több iskolapszichológus, több gyógypedagógus, több mentálhigiénés szakember, több szociális munkás. Több szabadság kell a pedagógusoknak, hogy dolgozni tudjanak, és ne ostoba adminisztratív előírásoknak feleljenek meg. Több szabadság kell az iskoláknak arra, hogy megválasszák a megfelelő pedagógiai módszereket, amelyek az adott diákok között eredményesek. És több fizetés, nagyobb megbecsülés kell a pedagógusoknak, azért, hogy a legjobbak menjenek erre a pályára, hogy fiatalok is menjenek erre a pályára, és ne öregedjen el a szakma. Ezzel lehet tenni az iskolai erőszak ellen, ez az, amivel önök segíteni tudnának. Én nagyon sajnálom, hogy önök nem néznek szembe ezzel a valódi kihívással, hanem ehelyett szerintem alapvetően hatástalan vagy hatásában káros intézkedéseket tesznek. Összefoglalóan azt tudom tehát mondani, hogy sajnálatos módon ez a köznevelésitörvénymódosítás csak nyomokban tartalmaz szakmai elemeket és támogatható intézkedéseket, általánosságban egy olyanfajta sodródó oktatáspolitikának a dokumentuma, amelyik nem érti, hogy mi történik az oktatásban, és nem mer érdemben lépni a problémák megoldására. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most pedig az LMP vezérszónoka, Ungár Péter képviselő úr következhet, köszönöm szépen. UNGÁR PÉTER, a LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Én ennek a törvénymódosításának egy részével szeretnék kezdeni. Amit Arató képviselőtársam már említett, az egy pozitív dolog, hogy az SNI-s diákok részt vehetnek az ingyenes művészetoktatásban, a művészetterápia az SNI-oktatásnak az egyik legfontosabb és újonnan legtöbbet használt módja.
