Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről:
3392 Önök, a kormánypártok ugyan előszeretettel beszélnek arról, hogy a 13. havi nyugdíjat a Gyurcsány-kormány vette el, hallhattuk ezt most is, holott ebben a rövid tőmondatban önök, kormánypárti képviselőtársaim, legalább két hazugságot állítottak. Ugyanis az akkori világgazdasági válság miatt a Bajnai-kormány volt az - és ez most nagyon fontos, kérem, figyeljenek, próbálják megérteni -, akik átmenetileg felfüggesztették ennek a kifizetését, átmenetileg. Arról valahogy elfelejtkeznek a jelenlegi kormány politikusai, hogy a Fidesz a 2010-es választásokon, ahogy az előbb is mondtam, szórólapok millióival szórta meg az országot, Schmitt Pál képével, aki az ő szép szájával ígérte meg nemcsak a 13., hanem a 14. havi nyugdíjat is, de ma már tudjuk, hogy ez is pontosan ugyanolyan, mint a kormány eddigi és mostani ígéretei is, nem más, mint orbitális hazugság. Ami még inkább növeli a kormánypártok háború és béke hosszúságú bűnlajstromát, hogy mélyen hallgatnak arról, hogy az úgynevezett vegyes indexálást is eltörölték 2010-ben a választások után csendben. Erről valahogy nem esik szó. És hát akkor, engedjék meg, hiszen van még időm, hogy a vegyes indexálásról mégiscsak beszéljünk, mert ezzel azt a nyugdíjszámítási logikát dobták ki, amely lehetőséget biztosított, hogy az aktív korúak és a már nyugdíjban lévők anyagi lehetőségei és életminőségei ne szakadjanak el katasztrofálisan egymástól. (15.50) A vegyes indexálás helyett a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését ígérgették önök, ami a jelszavak mögé nézve is legfeljebb azt jelenthette, amit Korózs képviselőtársam már elmondott, hogy abban az esetben, ha ez érvényesül, akkor maximum a 2010-es életszínvonalat érhették volna el azok a nyugdíjasok, akik 2010-ben sem éltek igazán jól. De tudjuk nagyon jól, hogy valójában ez sem vált igazzá. És mindezeken túl a sokat hangoztatott vásárlóérték-megőrzés, amit a KSH inflációs indexe alapján számolnak, valójában viszont köszönőviszonyban sincs a nyugdíjas fogyasztói kosárral, ráadásul sokszor utólag csodálkozhatunk rá akár onnan Debrecenből is, ahonnan én jöttem, hogy vagy a KSH számai tévesek rendre év végén, vagy a kormány trükközik rendszeresen az index alakításával. A KSH és a valós nyugdíj indexe közötti eltérés szembetűnő, hiszen az átlagnyugdíjas, amibe persze sem Orbán Viktor Mihály papája, sem Kósa Lajos édesanyukája nem illik bele és nem is számolandó bele, a legritkább esetben vásárol tartós fogyasztási cikkeket, BMW-ket vagy más luxusjárgányokat, viszont sokkal inkább költ a lakásfenntartásra, energiára, alapvető élelmiszerre, gyógyszerre és orvosi ellátásra. Míg a KSH szerint a fogyasztói árak a 2020. év elején 2,4 százalékkal nőttek, addig, nem tudom, mennyire járnak piacra, a burgonya megközelítőleg 83 százalékkal, a zöldség 40 százalékkal, a vöröshagyma 78 százalékkal, a kenyér ára pedig majdnem 7 százalékkal emelkedett. Lehetne ezt a sort különben folytatni, de beszéljünk még egypár mondatot az egészségügyi ellátásokról is, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy nagyon sok olyan diagnosztikai szűrővizsgálat van, amely a nyugdíjasok számára elengedhetetlen, elérhetetlen most már az állami ellátórendszerben, fizetni kell érte, és a nyugdíjasaink kínkeservesen fizetik meg ennek az összegét, már ha tudják. És elég csak a boltokba vagy a piacra bemenni, még csak nyugdíjasnak sem kell hozzá lenni, hogy észrevegyük: a KSH kozmetikázott inflációs számai és a valós inflációs adatok között lassan bizonybizony fényévnyi a távolság; nyugdíjasként ez a különbség viszont még inkább ordító. Még mindig van egy picike időm, engedjék meg, hogy most a KSH 2019-ben leírt szövegéből idézzek egy nagyon rövidke bekezdést: „Mint ismeretes, minél szegényebb egy háztartás, annál nagyobb arányú fogyasztásának szerkezetében az élelmiszerre és lakásfenntartásra fordított ráfordítás, és annál kevesebb szabadon elkölthető jövedelem áll ezek kiegyenlítése után rendelkezésre. A szegény háztartások erősebb árváltozási hatásnak vannak kitéve. Magyarországon az infláció mögötti áralakulások a szegényebb társadalmi csoportokat rosszabb helyzetbe hozzák.” Önök nagyon jól tisztában vannak vele, hogy az átlagnyugdíjas ebbe a kategóriába esik. Arról már beszéltem, hogy csapták be önök, hogy csapta be Orbán Viktor kormánya 2010 óta a nyugdíjasokat, de most lássuk akkor összegszerűen is, hogy mennyivel! 2014 és 2019 között a
