Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 4. csütörtök - 135 / 2. szám - A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3370 amely tartalmazza a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettségeket is, biztosítja a fogyatékossággal élők, így a hallássérült és a siketvak személyek számára a mindennapjaikhoz szükséges jelnyelv használatát, jelentős mértékben javítva ezáltal az életszínvonalat. Annak az emlékezetes pillanatnak is már több mint egy évtizede, amikor a jelnyelvi törvény általános vitája keretében, 2009 szeptemberében a magyar parlamentben Kósa Ádám európai parlamenti képviselőtárs elsőként szólalt fel magyar jelnyelven. Ezt követően egy olyan törvény került elfogadásra, amely komplexen rendezi a hallássérült emberek mindennapjait érintő élethelyzeteket, óriási lépést téve ezáltal a siket, nagyothalló és siketvak emberek társadalmi integrációja felé. Újabb döntő lépés következett 2011-ben, amikor Magyarország azon kevés állam sorába lépett, amely az Alaptörvényben rögzítette, hogy a jelnyelvet a nemzeti kultúra részének tekinti, és ennek megfelelő védelemben részesíti. Magyarországon több mint 70 ezer siket és nagyothalló ember él, régi álmuk és törekvésük, hogy az őket megillető kommunikációs jogokat teljeskörűen gyakorolhassák. A jelnyelvi törvény kötelező állami feladattá tette a térítésmentes jelnyelvitolmács-szolgáltatás finanszírozását és a televíziós műsorok feliratozását vagy jelnyelvi tolmácsolását. Nézzük meg a médiaszabályozás terén megvalósult előrelépéseket, hiszen a médiatörvénynek köszönhetően mindannyian tapasztalhatjuk, hogy folyamatosan nő a feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással közvetített televíziós műsorszámok aránya. Gondoljunk csak az újévi köszöntőre vagy aktuálisan az operatív törzs napi sajtótájékoztatóira, ahol valóban nap mint nap követhetjük jelnyelvi tolmácsolásban az elhangzott információkat. A jelnyelvi törvény által létrejött a jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzéke, valamint a kötelező továbbképzési rendszer működtetésével a tolmácsszakma presztízse emelkedett. A szolgáltatás magas színvonalat képvisel ma az ország bármely pontján. A jelnyelvi törvény alapján mára természetessé vált, hogy a siket emberek minden hivatalos és hatósági eljárás során anyanyelvüket, azaz a magyar nyelvet használhatják. Büszkék lehetünk arra, hogy 2013-ban a SINOSZ kezdeményezésével és a kormány támogatása által létrejött a Kontakt videótolmács-szolgáltatás, amely mára több ezer hallássérült személy számára teszi lehetővé, hogy mobileszközök segítségével azonnal jelnyelvitolmács-szolgáltatást vehessen igénybe. Mindez hatalmas segítség számukra, ugyanis ezáltal kiválthatják a személyes megkeresését. Egyúttal kiemelendő, hogy több mint ezer hallássérült személy juthatott ingyenesen okos mobileszközökhöz. Ezt követően a kormány 2017-ben egy olyan XXI. századi infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakítását indította el, ami a fogyatékossággal élő személyek mindennapjaiban óriási segítséget nyújt. (14.00) Mindezek keretében innovatív akadálymentesítést megalkotó távszolgáltatás jön létre, melyhez nem szükséges a személyes jelenlét. Ezzel a munkaerőpiaci helyzet javítását is várjuk és reméljük. A kormány mélyen elkötelezett a hallássérült személyek és a jelnyelv ügye iránt. Ahogy az elhangzott, a Siketek Világszövetsége a siket és hallássérült emberek társadalmi integrációjának megteremtése érdekében Magyarország évek óta töretlen aktivitását értékelte 2017-ben, amikor harmadik nemzetközi konferenciája - mely program fővédnöke Orbán Viktor miniszterelnök úr volt - eseménysorozatának helyszínéül Budapestet választotta. Tisztelt Ház! Az eddigiek alapján látható és átlátható, hogy milyen nagy jelentősége van a jelnyelvnek a hallássérült, elsősorban a siket emberek életében, számukra nem a hangok, nem a jelek, nem a beszélt magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze. Kommunikációjuk és kultúrájuk alapját a jelnyelv alkotja, ez az a csatorna, amelyen anyanyelvi szinten képesek gondolataikat és érzelmeiket kifejezni, és amelyen keresztül a legkönnyebben és a legbiztosabban juthatnak információhoz. A kormány egyik kiemelt feladata, hogy elősegítse a fogyatékos emberek számára is a teljes élet lehetőségét, biztosítva azokat a szolgáltatásokat, amelyek fogyatékos honfitársaink speciális szükségleteihez igazodnak, és amelyek mindennapi életvitelük során mind teljesebb hozzáférést
