Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
3310 most kint a város szélén vagy adott esetben az agglomerációban épülnek, olyan lakóparkok, ahol valójában van élettér az embereknek? Mert azért legyen szó arról is, hogy 35 négyzetméter egy családnak például nem élettér, és rengeteg olyan új építésű lakás van, ami ilyen paraméterekkel épül, pontosan azért, mert azt is tudják, hogy ha valaki 80-90 négyzetméteres lakást épít valahová Budapestre, annak olyan ára lesz, hogy egy család nem tudja egyszerre összetenni azt a pénzt, amire szükség van, vagy egy életig a hitelből valaki adósrabszolga lesz. Tehát itt az a kérdés, hogy van-e arra mód és lehetőség ez alapján, hogy ezeket a tájsebeket vagy ezeket a korábban egyébként hasznos, de az idő folytán megszűnt vállalkozói területeket úgy számolják föl, hogy egy élhető közösség jöjjön létre, és élhető lakótelepek vagy élhető, nem is tudom, hogy fogalmazzak jól, lakóközösségek jöjjenek létre. Vidékiként nekem ez az elsődleges kérdésem. Higgyék el, én valószínűleg soha nem leszek budapesti lakos, tehát én ezt jó szándékkal vetem föl abból a szempontból, hogy gondolok az itteni honfitársainkra is, mert átérzem a problémáikat. Idejártam egyetemre, pontosan tudom, hogy mennyire rossz nap mint nap, mondjuk, egy nagyon túlzsúfolt helyen lenni, vagy hogy hogy lehet adott esetben ott teljes életet úgy élni, ami most például a koronavírus-járványban nagyon jól megmutatkozott; micsoda teher volt azoknak a nagyvárosi embereknek az élete, akiknek a koronavírus-járvány a személyi szabadságukat korlátozta. Gondolni kell nagyon sok aspektusra, képviselőtársaim. Szóval, a fő cél énszerintem egyrészt az elhelyezkedés - bár azt mondták, jó elhelyezkedésűek -, de jó közlekedésűek is legyenek; másrészről el kell kerülni azt, hogy ez lényegében egy rozsdaövezeti területből egy Airbnb-övezetté váljon pontosan a jó közlekedés vagy a könnyű megközelíthetőség miatt. S azt is örömmel venném, ha adott esetben itt a vitában elhangozna, hogy például Budapesten vagy a nagyvárosokban melyek azok a meghatározott területek, amelyek most már kifejezetten alkalmasak, és például az azonnali építhetőségre vagy az azonnali projektkezdésre lehetőséget adnak, mert azt még talán mindképpen érdemes lenne megfontolni. Böröcz László képviselőtársamnak abban igaza van, hogy Angliában ezt elkezdték, az ipari forradalom utáni változások és az ipari üzemek kiköltözése miatt elkezdték Londonban és a nagyvárosokban újház-projekteknek vagy lakhatási projekteknek az átgondolt újratervezését és megépítését, és Londonban is, igen, látni rengeteg új építésű, újonnan szárba szökkenő és ipari területen épülő, rozsdaövezetet rehabilitáló épületet. Viszont én pont azt láttam, amennyire én tájékozódtam ebben, hogy ezek az új építésű és rozsdaövezetek beépített ingatlanjai ahhoz járultak hozzá, hogy Londonban is - és sajnos Budapest is ezen az úton van - eszméletlenül kilőjenek az ingatlanok árai mind megvásárlás, tehát a tulajdon szempontjából, mind pedig lakhatás, tehát bérlés szempontjából. Ha van lehetőségünk és átgondoltan kezeljük ezt a jogszabályt, és erre lesz valami hatósági vagy bármilyen szabályozó módszer, akkor azt kell elkerülni, hogy a rozsdaövezeti beépítések ne a következő motorjai legyenek a budapesti eszkalálódó ingatlanáraknak és albérleti áraknak, mert akkor egyenes úton vagyunk afelé, hogy lassan Budapesten is és a magyar nagyvárosok nagy részében megfizethetetlen lesz az embereknek az élet, és a magyar jövedelmi viszonyok mellett aránytalanul sokat kell majd a lakhatásra költeni. Én csak ezeket szerettem volna hozzátenni. Köszönöm szépen. (0.40) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP-képviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A XXI. század technikai, technológiai fejlődése, a napjainkban zajló új ipari forradalom az élet számos
