Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BÖRÖCZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3307 kormány, amit akkoriban akár még sok ellenzéki párt, ellenzéki képviselő is kritizált. De aztán mégiscsak kiderült, hogy ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően Magyarország végül is győztesen került ki az eddigi válságokból, és sikerült legyőzni azokat. Hogy miért is mondom ezt? Már csak abból a szempontból is, mert ez a törvényjavaslat egyszerre szolgál társadalompolitikai, gazdaságfejlesztési, városfejlesztési és környezetvédelmi célokat. Államtitkár úr elég részletesen beszélt arról, hogy ez a törvény mit tartalmaz, én ezeket csak érintőlegesen említeném meg. Ahogy hallhattuk, ez a törvénymódosítás tulajdonképpen három törvényt érint, három törvénynek a módosítását, és az egésznek a magja, az egésznek tulajdonképpen a központi eleme a rozsdaövezeti akcióterület, amelyeket meghatároz a törvény. És itt is érdemes nyilván megemlíteni azt, hogy mind rövid távra, mind hosszú távra gondolt ebből a szempontból a kormány, hiszen a törvényjavaslat szövegéből kitűnik, hogy van egy azonnali rozsdaövezeti akcióterület, illetve egy közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület. Nyilván mind a kettőnek más-más szerepe van ebből a szempontból. Az azonnali rozsdaövezeti akcióterületek azokat a területeket foglalják magukban, amelyekben viszonylag gyorsan, kisebb erőfeszítéssel, gyorsan megkezdhető a kívánt építési beruházás megindításához szükséges előkészítő munkák elvégzése. Nyilván a közép- és hosszú távú részeken pedig egy nagyobb előkészítő munkát, nyilván ezeknek a területeknek a rekultivációját, a kármentesítést és egyéb infrastruktúra-fejlesztést is el kell végezni majd ahhoz, hogy ott egyébként lakóépületek, lakások építéséhez szükséges beruházás megvalósulhasson. Ezt azért fontos elmondani, mert nyilván ez a központi eleme ennek a javaslatnak, hiszen a javaslat arról szól, ahogy államtitkár úr említette, hosszú-hosszú évtizedek óta, ahogy Magyarországon az ipar átalakult - és ez a javaslat nyilván érinti Budapestet, érinti a nagy megyei jogú városokat, érinti a nagyobb településeket, megyeszékhelyeket -, nőttek a városok, alakult az élet, úgy nyilván egy-egy ipartelepnek, egy-egy, most rozsdaövezetnek hívott területnek tulajdonképpen megszűnt a funkciója. Ezek sok esetben akár katonai, akár ipari telepek voltak, amelyek súlyosan szennyezettek is, ezért ezekhez a területekhez, mivel rendkívüli forrásokat igényel ezeknek a rendezése, évtizedekig senki nem nyúlt hozzá. Azt is hallhattuk, hogy nyilván erre számos nyugat-európai és európai példa van, én most ezekbe nem mennék bele, államtitkár úr említett néhányat ezek közül. Azt mondják, hogy talán - azt mondják, hogy - Anglia a legsikeresebb ebből a szempontból, hiszen ott évtizedekkel korábban, már a ’80-90-as években indítottak ilyen típusú programokat. Nyilván Magyarországon a magyar helyi specialitásoknak megfelelően kellett ezt a szabályozást megalkotni, és ennek köszönhetően gyakorlatilag az akcióterületeknek a meghatározásához nyilván a kormány a kerületekkel, illetve az önkormányzatok, a települési önkormányzatok véleményét kikérve barnamezős területeken határozza majd meg ezeket, hogy hol lehet ezeket az övezeteket kijelölni. Ami nyilván önmagában még nem biztos, hogy túl sok mindenre elég lenne, itt nyilván mögé kell rakni azokat az állami segítségeket, ami ezt aztán egy fenntartható, jól működő beruházássá teszi, és majd itt el is mondom, hogy ezeknek mi lenne szerintünk az értelme. A leglényegesebb eleme a törvénynek, ahogy elhangzott, hogy a 150 négyzetméter alatti lakások értékesítésénél a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökken, illetve ezekre az övezetekre a jövőben a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ezzel nyilván felgyorsítva a hatósági ügyintézést, remélhetőleg olcsóbbá és gyorsabbá téve a beruházásokat. És hogy miért is fontos ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztése? Én úgy gondolom, hogy legalább négy pontban összefoglalhatók ennek a javaslatnak a pozitívumai. Egyrészt, mert ahogy említettem már a felszólalásban, a jelenlegi várossebek begyógyítására, a rozsdaövezetek rehabilitációjára alkalmas ez a javaslat. Ráadásul ezek az övezetek általában a város terjeszkedése miatt egyébként jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek, és alapvetően jól bekapcsolhatók a város szövetébe, amennyiben nyilván ezek a beruházások megvalósulnak.