Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
3305 fontos törvényjavaslat, és egy évtizedes problémát kíván orvosolni. A rozsdaövezetek olyan területek - most nem a törvényi definíciót használom -, amelyek évtizedekkel ezelőtt még a városok szélén helyezkedtek el, a városok növekedésével azonban átmeneti zónákká váltak. Ezeken a jellemzően, alapvetően kedvező elhelyezkedésű, jó közlekedésű területeken, ideértem a közösségi közlekedést is, ipari tevékenységet végeztek, közlekedési létesítmények, nagy raktárak, esetleg régi lakóházak voltak. A rendszerváltoztatás után nagy részükön megszűnt ez az eredeti tevékenység, s évek óta leromlott állapotban, elhagyatottan állnak, vagy alig kihasználva működnek, és az adott település egyik szégyenfoltjának tekinthetőek, legyenek azok bármely településen. A rozsdaövezetek rehabilitációja ebből következően nemcsak Magyarországon, hanem minden, egyébként iparosodáson és urbanizáción átesett területen, mindenhol a fejlett nyugati világban a városfejlesztésnek és az ingatlanfejlesztésnek az egyik legfontosabb és legfiatalabb területe. Az integrált szemléletű, fenntartható, európai terület- és településfejlesztésben központi helyet foglal el az elhagyott területek hasznosítása, és Magyarország esetében itt évtizedes lemaradásokat kell pótolnunk. Ezen területek fejlesztése nem működhet megfelelő jogi és gazdasági eszközrendszer nélkül, melynek sikere a megfelelő összehangolásban rejlik, és éppen ezt a célt szolgálja ez a javaslat. A rozsdaövezetekben rejlő potenciálok az elhelyezkedésükből adódó értékek és lehetőségek miatt jelentenek rendkívül fontos szerepet egy város fejlesztésében, rehabilitációjuk szükségszerűség. Természetesen ezeknek a rozsdaövezeti területeknek a rehabilitációi nem értelmezhetők önmagukban. Ha majd a vita későbbi szakaszában Budapest fejlesztéséről vagy önmagában a városfejlesztésről beszélgetünk, akkor érdemes a beruházásokat és a fejlesztéseket egységben kezelni, de az erre vonatkozó részleteket majd később mondanám el önöknek, ha a vita ebbe az irányba kavarodik. A most benyújtott törvényjavaslat a mi megítélésünk szerint három kihívásra tud megoldást találni az előbb elhangzottakkal összefüggésben. Az első, hogy Budapesten és a vidéki városokban is jó minőségű, új építésű lakások épüljenek. Második: a pusztuló, a városon belül jó elhelyezkedésű övezetek végre újra bekapcsolódjanak a város életébe. Végül a harmadik kihívás a gazdaság újraindítása és az építőipar megerősítése, természetesen itt most a koronavírus-járvánnyal való összefüggésekről beszélek. A javaslatcsomag célja, hogy az alulhasznosított városi rozsdaövezeteket lakásfejlesztésekkel megszabadítsa a jelenlegi versenyhátrányuktól, ezáltal a fejlesztési és ezen belül lakásfejlesztési gyakorlatot az állam és a társadalom számára a jelenleginél észszerűbben, a fenntarthatósági célokat egyszerre szolgáló módon pályára állítsa. Elfogadása esetén megteremtődnek a városi rozsdaövezetek megújításának keretszabályai, amelyek biztosítják, hogy az úgynevezett városi otthonteremtési program keretein belül országosan akár több ezer hektár területen indulhasson meg megfelelő árú és elhelyezkedésű lakások építése. Eközben, mindannyian tudjuk, az elmúlt öt évben a lakásárak, a bérleti díjak jelentősen emelkedtek. Budapesten volt az egyik legnagyobb növekedés Európában. A kínálat szűkös volt, a budapesti kis és átlagos méretű, jó közösségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkező lakások ára emelkedett. Ez azt eredményezi, hogy sok fiatal és család számára jelentősen csökkent annak esélye, hogy megteremtse első önálló otthonát, hogy igényeinek megfelelő lakásba költözzön. Mondom ezt annak ellenére, hogy az elmúlt években a családok lakáshoz jutását számos kormányzati programmal tudtuk támogatni, és eredményeket is sikerült elérni. De ez a jelenség, ami emellett is létezik, ez a jelenség a fővárosból az agglomerációba való kiköltözéshez vezetett, miközben ezek az emberek továbbra is Budapestre járnak dolgozni, iskolába, így a pihenés helyett rengeteg időt töltenek utazással, az autós közlekedés pedig növeli a forgalmat és a környezetszennyezést. Ebből következően a javaslat ebben az összefüggésben az ingatlanpiaci kínálatot is ki kívánja szélesíteni, és ezt a kedvezőtlen tendenciát is igyekszik megfordítani. A koronavírus-járvány egyik következménye, hogy a legtöbb gazdasági szektor mellett az ingatlanpiacra is negatív hatásokat gyakorol, ezért a törvényjavaslat a gazdaságélénkítés célját is
