Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - Egyes törvények Csongrád megye névváltozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3303 Abban egyetértek jobbikos képviselőtársammal, hogy nyilvánvalóan mindenféle bürokratikus változást az emberek sokszor idegenkedéssel fogadnak, de szerintem ez nem ennek a parlamentnek a hibája, és nem az itt ülő semelyik képviselőnek sem a hibája, hanem annak a korábbi rendszernek, amely ezt nem tette meg akkor, amikor ennek helye lett volna, és amikor a történelmi megyék, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megye neve így került kialakításra, vagy amikor Győr-MosonSopron megyében a megye neve így került kialakításra. Az akkori hatalom hibája szerintem az, hogy akkor Csongrád megye nevébe nem került bele Csanád vármegye neve is. Ezért most, hogy pótoljuk ezt a döntést, nyilvánvalóan van a változtatástól egy kis félelem, de szerintem ez hamar túlléphető. A 19/2017-es országgyűlési határozat szerint idén a nemzeti összetartozás évében 2020. június 4étől történelmi igazságtételként Csanád neve is szerepelni fog Csongrád-Csanád megye elnevezésében, mely a megye csanádi részén élők identitás- és közösségképzésében erősítő fontos lépés. A megye névváltását a Csongrád megyei közgyűlés a 39/2017-es közgyűlési határozatával is támogatta. Ezzel jelképesen is helyreállítjuk a 70 évvel ezelőtti kommunista diktatúra nemzetromboló pusztítását és büszkén vállaljuk a Szent István-i örökséget, az ezeréves magyar közigazgatás hagyományait. Ezzel a múltunk előtt tisztelgünk, visszaadjuk a csanádi közösségek identitását, ugyanis a mi felfogásunk szerint erős magyar nemzetet csak erős közösségek alkothatnak. A magyar nemzet pedig soha nem lehet teljes az erős határon túli magyar közösségek és a határok feletti nemzetegyesítés nélkül. A megye lakosságának nincs teendője a névváltozással kapcsolatban, az előttünk fekvő törvényjavaslat a szükséges jogszabályi rendelkezéseket tartalmazza. Ahol korábban a megye neve Csongrádként szerepel, ott ez természetesen cserélődik. Csongrád-Csanád megye tehát szimbolikus jelentőségű, az ezeréves magyar múltat jelképezi és a magyar örökség továbbélését a következő ezer évben. Mint részben csanádi származású képviselő, természetesen támogatom és a KDNP frakciója is támogatja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Sándor képviselő úrnak, az MSZP-képviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon! SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívánok hosszan beszélni, hiszen tulajdonképpen államtitkár úr, képviselő úr, Csongrád megyéből képviselőtársam, illetve a többi képviselő is már mindent elmondott, amit el lehetett mondani az átnevezéssel kapcsolatban. Csak néhány dolgot mégis engedjenek meg, hogy ezzel kapcsolatban röviden elmondjak. Nyilvánvalóan a törvény azért van előttünk, mert 2017-ben országgyűlési határozat döntött arról, hogy a megye neve megváltozik. Büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első csongrád-csanádi képviselő, ugyanis elmúlt éjfél, és a Trianon-emlékév kapcsán a mai naptól nevezzük a megyét Csongrád-Csanád megyének, és én csongrádi képviselőként azt gondolom, hogy ez számomra egy felejthetetlen pillanat lesz. Amikor ez a törvény megvitatásra került, Lázár képviselő úr azzal érvelt, hogy tulajdonképpen ezzel a gesztussal azt üzeni a trianoni határokon belül és kívül maradt csanádiaknak, hogy a vármegye elismeri Makó városának Csanád vezetésében elvégzett munkáját, és tisztelettel tekint a történelemben betöltött szerepükre, egy ezeréves közösségnek adja vissza a tiszteletet és megbecsülést, amelyet az ott élők természetesen megérdemelnek. Egyébként, ahogy akkor is, most is azzal egyetértünk, és mint ahogy akkor is, nyilvánvalóan most is a szocialista frakció és a magam részéről is támogatni fogom ezt a törvényjavaslatot. Három megjegyzést azonban engedjenek meg! Itt is elhangzott már többször, hogy a mai Csongrád megye területén három eltérő entitás létezett a modern korban: Csongrád, Csanád és Torontál megye. Ha egyébként gesztuspolitizálásról és szimbolikus politizálásról beszélünk, akkor nyilvánvalóan azt láthatjuk, hogy a jelenlegi megye legnagyobb részét Csongrád megye adja, ehhez csatlakozott 1950-ben a csanádi rész és az egyébként csaknem 10 ezer négyzetkilométeres egykori Torontál vármegye kis része. Ha következetesek lennénk, akkor, mint ahogy Győr-Moson-Sopron,
