Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 17. hétfő - 105. szám - Dr. Budai Gyula (Fidesz) – az igazságügyminiszterhez – „Miként kíván megálljt parancsolni a Kormány a börtönbiznisznek?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
34 mellett asszisztálnak a Helsinki Bizottság és a TASZ ügyvédjei, és az országosan ismert, korábban az MSZP-Párbeszéd képviselőjelöltjeként ringbe szálló Magyar György. Statisztikai adatokkal alátámasztható, hogy hazánkban a börtönkörülmények sokat javultak, az elmúlt években több lett a férőhely, és folyamatosan épülnek az új börtönök. Világossá kell tenni, hogy Magyarországon a jog eszközeivel nem a bűnözőket kell védeni, nem a bűnözőknek jár jutalom, hanem a bűnözőknek büntetés jár. Tisztelt Államtitkár Úr! Ezért kérdezem önt, hogy miként kíván a kormány megálljt parancsolni a börtönbiznisznek. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Szeretettel köszöntöm képviselőtársainkat. Folytatjuk munkánkat. A választ Völner Pál államtitkár úr fogja megadni erre az interpellációs kérdésre. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt meg kívánom jegyezni, hogy 2010-ig szinte senkinek nem jutott eszébe, hogy a börtönviszonyok miatt perelje a magyar államot, pedig előtte sem a szabályozás, sem a körülmények nem voltak jobbak. A nemzeti polgári oldal kormányra kerülése után a külföldről pénzelt szervezetekkel együttműködő ügyvédi irodák felismerték a kártérítési ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget. A börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítások kifizetése az Igazságügyi Minisztérium feladata, így évekre visszamenőleg rendelkezünk adatokkal arról, hogy mennyi közpénzhez jutottak így az elítéltek. A kártalanítási eljáráshoz kapcsolódóan 2017-2019 között összesen 8,6 milliárd forintot fizetett ki a tárca. Az összes kifizetés 61 százaléka és az összegek 70 százaléka ügyvédi számlára érkezett. Okkal irritálja a társadalmat, hogy az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogva tartottak részére milliókat fizetünk ki az adófizetők pénzéből, valamint dörzsölt ügyvédeket finanszírozunk busásan, egy olyan jól körülhatárolt kört, amely rátelepedett a lehetőségekre. Hangsúlyozom, nem azokkal a védőkkel van gond, akik a büntetőeljárás során képviselik a védenceiket, hanem azokkal, akik saját bizniszükre toborozzák a börtönökben az elítélteket. Ez a visszaélésszerű joggyakorlat károsítja az államot és az adófizető állampolgárokat, károsítja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét. A börtönbüntetésnek nem az a célja, hogy ott a bűnözők meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak. A kormány úgy döntött, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését, és felülvizsgálja a szabályozást. Tisztelt Ház! 2010 óta sok minden megváltozott a börtönviszonyok tekintetében. Új börtönöket építettünk; folyamatosan javítunk a börtönviszonyokon; férőhelybővítéssel enyhítjük a zsúfoltságot; javultak az ellátás körülményei; munkalehetőséghez jutottak a rabok, de ennek ellenére sem csökken a kártalanítási igények száma. Fontos figyelembe venni azt a társadalmi elvárást, hogy a visszaéléseket megelőzzük, illetve hogy a jövőben a börtönviszonyok miatti kártérítési igényeket az áldozati térfélre terelhessük át, és ezáltal rendezésre kerüljenek a sértettek oldalán fennálló tartozások. Mindezekre tekintettel a kormány úgy döntött, hogy többek között a börtönzsúfoltság témakörében is nemzeti konzultációt indít. A kormány elkötelezett aziránt, hogy a nemzeti konzultáció eredményének figyelembevételével, a társadalom felhatalmazása alapján az Országgyűlés megalkossa a társadalom igényeinek megfelelő jogszabályokat. A legfontosabb cél, hogy az elítéltek jogai semmiképpen nem előzhetik meg az áldozatok jogait. Természetesen az emberi méltóságot mindenki esetében garantálni kell, az elítéltek esetében is. Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom helyreállítása érdekében a célunk az, hogy a megítélt kártalanítások személyhez kötötten, közvetlenül az elítéltek vagy egyéb jogcímen fogva tartottak részére kerüljenek kifizetésre, és az adófizetői pénzek ne azokhoz a külföldről pénzelt
