Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai tá... - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
3290 az elbontásra. És mondom, polgármester asszony, akkor félreértett engem, hát éppen ez a probléma, hogy ezen a pincén még helyi védettség sem volt; ez lett volna a polgármesternek meg az önkormányzatnak a felelőssége. A miáltalunk előterjesztett törvényjavaslat ebből a szempontból nagyobb mozgásteret jelent az önkormányzatoknak, és reméljük, hogy élni is fognak vele az önkormányzatok. Egy sor értéknek nem állami védettséget kell kapnia, hanem helyi védettséget, a helyi közösség vagy a helyi közösség által megválasztott vezető tudja eldönteni azt, hogy mi az, ami ténylegesen védelemre szorul, és nem kell minden ilyennel az államot terhelni. Nem a felelősséget toljuk át, hanem a lehetőséget adjuk át, hogy a saját értékeiket megvédjék. Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, én azt gondolom, hogy itt nagy-nagy félreértések vannak, és főleg azok, amiket Csárdi képviselőtársam mondott, ilyen légből kapott politikai lózungok, amelyeket unos-untalan elmondanak, hogy a mi gazdasági érdekköreinknek a kiszolgálása. Nem, tisztelt képviselőtársam, hanem azon lehetőségnek a biztosításáról van szó, hogy a műemlék ingatlanokat felújítsuk, így is végzetes állapotban van nagyon-nagyon sok magyar műemlék. Higgye el, tisztelt képviselőtársam, hogy nem arról van szó, mint amikor például a műemléki szabályokon lazítunk bizonyos esetekben, nem arról van szó, hogy tulajdonképpen azt akarjuk, hogy ne legyenek felújítva, hanem azt szeretnénk, ha a műemlék tulajdonosát nem gátolnák abban, hogy egyébként a lehetőségeihez, a pénztárcájához, a körülményeihez, az adott technológiai eljárásokhoz igazodóan újítsa fel az ingatlanját. Szerintem ma, ha már odáig eljutunk, hogy például a vidéki kiskúriák esetében a tetőszerkezeteket… Tessék végigjárni Somogy megyét! Tessék megnézni a Somogy megyei kis kúriákat! Tessék megnézni az Ormánságot, hogy milyen épületek és kúriák vannak ott! Tessék megnézni a magyar népi műemlékállományt, hogy milyen állapotban vannak! Nem véletlen az, hogy elindítottuk egyébként, ahogy hallottuk Nacsa képviselőtársamtól, a határon túl a Rómer Flórisprogramot, idehaza elindítottuk a népi építészeti programot, elindítottuk a nemzeti Hauszmanntervet, a nemzeti kastély- és várprogramot. Mindezek olyan programok, amelyek jelentősen hozzájárulnak a műemlékállomány felújításához. A szocialista időszakban, tisztelt képviselőtársaim, amikor önök kormányoztak, tisztelt Arató képviselőtársam, akkor végképp azt láthattuk, hogy pusztult a műemlékállomány. Az elmúlt tíz évben sokkal többet fordítottunk műemlékmegóvásra, nemcsak állami, hanem magántulajdonban lévő műemlékek megóvására is, mint az azt megelőző két és fél évtizedben összesen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kettőperces felszólalások következnek. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak. Parancsoljon! ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Az a helyzet, tisztelt képviselő úr, hogy néhány ügyben valóban komoly vita van köztünk, és hadd emeljek ki ebből talán hármat. Az első arra vonatkozik, hogy szemben önnel én nem gondolom azt, hogy akár önnek, akár nekem kéne megmondani azt, hogy egy épület műemléki védelme helyes vagy nem helyes; én ezt rábíznám a szakemberekre. Ön pontosan ezt mondta el az imént, hogy ön melyik épület műemléki védelmével nem ért egyet a Várban. Azt nem az ön ízlése vagy én ízlésem határozza meg, hogy melyik tetszik és melyik nem tetszik, hogy valami műemléki védelemre jogosult-e vagy nem, és nem is lenne jó, ha így lenne, én azt gondolom. (L. Simon László: Hihetetlen!) A második megjegyzésem arra vonatkozik, és itt ebben van talán egy félreértés, csöndben jelzem, hogy annak idején a Citadellát önök úgy képzelték, hogy majd a helyi önkormányzat fogja hasznosítani, aztán ez nem is bizonyult akkora sikernek. Még egyszer mondom, jó, ha most végre tudják, hogy mit kezdjenek vele, de itt az egy nagy különbség államtitkár úr és képviselő úr, hogy az egy dolog, hogy az állam a tulajdonos, de egy más kérdés az, hogy ki szabályoz. Itt arról van szó,