Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
3275 önkormányzatnak, amely vállalta ezeket a megnövekedett terheket. Önök részéről több alkalommal elhangzott vádként, hogy mi az önkormányzatokat támadjuk. Hát támadja a fene őket, hanem próbáljuk őket ott segíteni, ahol tudjuk. Azt kívánom önöknek, hogy ha van egy ellenségük, az úgy próbálja meg kivéreztetni önöket, mint ahogy a polgári kormány próbálta kivéreztetni az önkormányzatokat az elmúlt tíz évben. Sokszor elmondtuk, azon kívül, hogy itt egy nagyon komoly adósságkonszolidációra került sor - Banai államtitkár úr elmondta, hogy ennek az újratermelődésére viszont nem került sor azóta -, emellett az önkormányzatok számára rendelkezésre bocsátott állami támogatás összege folyamatosan, évről évre növekedett. A jövő évi költségvetésben az idei évre vonatkozó költségvetési összegnek a 116 százaléka, több mint 850 milliárd forint van az önkormányzatok támogatása soron. Ez egy egészen egyszerű művelet: a két költségvetési törvényt elő kell venni, és azokat a sorokat össze kell hasonlítani, és akkor teljesen egyértelmű, hogy mi a helyzet. Emellett egyébként az önkormányzatok saját bevételei is olyan 500 milliárd környékéről 1000 milliárd környékére növekedtek, anélkül, hogy nekik egyébként adóemelést kellett volna végrehajtaniuk. (21.50) Tehát az önkormányzatok helyzete teljesen egyértelműen stabil, és ugyanúgy, ahogy a kormány, ugyanúgy, ahogy a bankok, ugyanúgy, ahogy a multinacionális vállalatok, ugyanúgy, ahogy a politikai osztály tagjai, ugyanúgy ők is ki kellett hogy vegyék a részüket minimális hozzájárulással, a költségvetésük minimális részével a koronavírus-járvány elleni védekezésből. Arató képviselő úr említett az okmányok lejártára vonatkozóan valóban egy politikailag semleges javaslatot. Én arról tudom tájékoztatni, hogy volt időm itt megnézni - a 88. §-ról beszélünk -, és én ott azt látom, hogy főszabály szerint a veszélyhelyzet megszűnését követő 180 napig tartjuk fönn az okmányok érvényességét. Tehát nem az a helyzet, hogy mindenkinek el kell látogatni azonnal az okmányirodákba, amikor a veszélyhelyzet megszűnik. Szerintem jó, hogy ez így van, van egy kis cizelláltság. A főszabály a 180 nap, és vannak rövidebb határidők is. De azt hiszem, hogy a mostani szabály olyan, ami a tumultusok elkerülésére alkalmas. Kérem, hogy e tekintetben nézzék meg még egyszer a javaslatot, és ha ennek ellenére van véleménykülönbség és konstruktív ötlet, akkor állunk rendelkezésre. A bíróságra vonatkozó szabályok kapcsán reagálnék még röviden. Értem én a kritikát, de én azt szeretném kérni, hogy ebben a kérdésben hadd döntsenek a bíróságok. Ezzel könnyen letudnám a dolgot, de azért értem én, hogy a bíróságok sem csak egy nagy konglomerátum, ami ugyanazt gondolja. Tehát nyilván Arató képviselő úr is tudna olyan bírói fórumot vagy érdekképviseleti szervet mondani, ami egy véleményt fogalmaz meg, és én is tudnék olyan szervezetet, bírósági vezetőt vagy vezetést mondani, amely pedig egy másik véleményt fogalmaz meg. Szerintem itt az lenne a követendő főszabály, hogy döntsék el a bíróságok és azok a bírósági vezetők, akik erre az Alaptörvény alapján fel vannak hatalmazva. Szerintem főszabályként azt tudjuk rögzíteni, és ez kiderül a javaslatból, hogy a normál ügymenet álljon helyre minél jobban, amennyire csak lehet, ez a cél, de ami működött ebben a különleges helyzetben, mint az elektronikus ügyintézés, azt ne dobjuk ki az ablakon csak azért, mert a normál ügymenet helyreállt. Tehát ami egyszer működött, és erre van gyakorlati tapasztalat, akkor ezt egy utólagos hatásvizsgálat keretében, hogyha ez így tetszik, fogadjuk el, és építsük be a rendszer részének. Végezetül röviden szeretnék reagálni a munkaidőkerettel összefüggő kérdésekre is. Amit a koronavírus-járvánnyal összefüggésben tapasztalunk, az a gazdaság egyes szektorainak teljes, más szektorainak részleges leállása. Gazdaságilag ez egy komoly problémát okozott a munkavállalóknak. Járványügyi védekezés szempontjából egyébként indokoltnak tekinthettük volna az otthonmaradást, de azért egy nem szerencsés helyzet. A legtöbb vállalkozás részéről, amely érintett ebben a javaslatban, ott fel is merült sok esetben a fizetés nélküli szabadság, sőt a csoportos leépítések eszközének alkalmazása, ami semmiképp nem szolgálja a munkavállalók érdekeit és a szociális biztonságot.
