Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (független):
3265 Önök is pontosan tudják, a katasztrófavédelmi törvény 44. § ca) pontja kimondja, hogy a humánjárvány veszélyhelyzetnek minősül. A 45. § kimondja, hogy kormányrendeleti úton kell a rendkívüli intézkedéseket meghozni. A 46. § kimondja, hogy miniszteri biztost nevezhetnek ki akkor, ha a veszélyhelyzet mértéke ezt igényli. Például én azt nem értem, hogy miért neveztek ki miniszteri biztost, a saját maguk törvényében is ez van leírva. Aztán: a katasztrófavédelmi szerv vezetője állapítja meg a katasztrófahelyzet elejét és végét. Tehát nem a parlament mondja meg, mikor van a veszélyhelyzet eleje, vége, nem a kormány mondja meg, hanem annak a katasztrófavédelmi szervnek a vezetője mondja meg, hogy mikor van a kezdet és mikor van a vég, aki ennek az illetékese. Aztán ott van az egészségügyi törvény. Az előbb már idéztem az 56. § (5) bekezdést. Ott van még a 74. §, amely kifejezetten arról rendelkezik, hogy járványveszély fennállását az egészségügyi államigazgatási szerv állapítja meg, jelen esetünkben a tiszti főorvos. De aztán ott van a 18/1998. (VI. 3.) népjóléti miniszteri rendelet, amire azt mondta a Honvédelmi bizottság elnöke, hogy nem kell alkalmazni a járványveszélyre. Azóta már több államtitkártól kaptam levelet, akik szintén erre a szabályra hivatkoztak. Ennek 2. § (1) bekezdése azt mondja, hogy a miniszter a tiszti főorvos útján látja el humánjárvány esetén a védekezést és végzi el a feladatát. Tehát: Alaptörvény, az általam felhívott jogszabályok pontosan, tételről tételre mindenre megadták volna a választ. És hogy Bajkai képviselőtársam kérdésére válaszoljak: ha esetlegesen a mi kormányzásunk alatt nem tudta volna a katasztrófavédelmi szerv vezetője, a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a tiszti főorvos és az egészségügyért felelős miniszter, hogy ilyenkor mi a dolga, mert régen olvasta volna a jogszabályt, akkor azt tettük volna vele, hogy megmondjuk neki: drágám, ez a feladatod! És ugyanúgy védekezett volna mindenki. Ne tessenek azt mondani, hogy Magyarországon egy problémát csak a Fidesz tud megoldani! Ez nem igaz! Olyan mennyiségű jogszabálytömeg van ebben az országban, hogy már nemhogy a jogkövetést szolgálja, hanem a jogbizonytalanságot szolgálja. Emberek tömegeinek fogalmuk nincs, hogy az ő saját életviszonyaira mi minden vonatkozik, és amikor itt van egy helyzet, amikor aztán a gazdag joganyagunkat lehetne alkalmazni, mert minden le van írva - tehát az égvilágon semmi hiány nincs -, akkor nemhogy azt alkalmazzuk, ami már megvan, hanem elkezdenek jogszabályt alkotni. Tehát ez volt ezzel a probléma. Bocsássanak meg, de annyira ne nézzenek minket meg a lakosságot hülyének, hogy azt mondja, hogy be kell terjesztenie a kormánynak egy jogszabályjavaslatot azért, hogy a parlament mondja meg a kormánynak, hogy valaminek legyen vége, vagy valamit intézkedjen! Már bocsássanak meg, remélem, a jogi egyetemen ezt nem fogják soha tanítani! A kormány a kormány, neki ott vannak az eszközei arra, hogy kormányozzon, a parlament meg egy jogalkotó. Hát, álljon már meg a menet! Ha megalkotta a parlament valamikor ezeket a szabályokat, amik szerint önöknek el kell járni, akkor ne tessék idejönni, hogy még a parlament mondja meg, hogy mit tessenek csinálni! Hát, azért álljon már meg a menet! Elhiszem egyébként, hogy a saját kormánypropagandájukat ez jól szolgálja, csak azt az egyet ne tegyék meg, hogy folyamatosan ennyire butának nézzék mind a képviselőket, mind azokat az embereket, akiket érdekel, hogy ez a helyzet miként oldódik meg. Vannak természetesen ebben a második, tehát a 10748. javaslatban olyanok, amelyek üdvözítők, hiszen valóban a hitelválságban lévő embereknek a moratórium kedvező volt, de megint azt kell mondjam, hogy a végrehajtások viszont folytak. Tehát azok az emberek, akiknek már a minimálbérükből is az 50 százalékot vonják, és még a munkahelyüket is elvesztették, védekezniük kellett, tanítani otthon a gyereket, ellátni esetleg az idős családtagokat, vagy netán beteg lett valaki a családban, azoknak azért ez az időszak még szörnyűbb volt, és bocsássanak meg, a kormánynak erre semmilyen, de semmilyen válasza nem volt. Üdvözítő, amikor azt mondja például, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a bérbeadó bizonyos ideig nem mondhatja fel. Gondolom én, arra gondoltak, hogy rengeteg kisebb vállalkozás ilyenfajta jogviszony alapján használja azt a helyiséget, amiben a gazdasági tevékenységét végzik, és hogy most a bérbeadó ne fossza meg őket a vállalkozás helyétől, ez így rendben van és üdvözítő. De
