Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
3247 egyszerűen átnevezik. A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvény egyáltalán nem szünteti meg a veszélyhelyzetet, viszont jól szemlélteti azt, hogy Magyarországon nem a parlamentnek van kormánya, hanem a kormánynak parlamentje. A veszélyhelyzetet az önök elképzelése szerint úgy szüntetik meg, hogy majd önök megkérik saját magukat, azaz a kormány megkéri saját magát, hogy szüntesse meg ezt a veszélyhelyzetet vagy egészségügyi válsághelyzetet, ráadásul ezt úgy, hogy egyébként határidő sem szerepel ebben a törvényjavaslatban, hiába állítják ennek ellenkezőjét. A kormány kéreti magát, az egésznek sok értelme nincs. Pontosan tudjuk, hogy annyi értelme van, hogy önök elbábozzák az Európai Uniónak, hogy lám-lám, mégsem korlátlan az önök hatalma, de pontosan tudjuk, hogy azért nem olyan nehéz átlátni ezen az egész jogszabálytervezeten. Ami problémásabb, az a katasztrófavédelmi törvénynek a módosítása, amelyik fontos garanciákat iktatna ki az Alaptörvényből. Az Alaptörvény úgy próbálja megtartani veszélyhelyzetben is a hatalmi ágak egyensúlyát, hogy megengedi a kormánynak a törvények felfüggesztését és az azoktól való eltérést, de csak olyan körben és módon, ahogy azt az Országgyűlés előzetesen a katasztrófavédelmi törvényben szabályozza. A katasztrófavédelmi törvénybe most beleírnák azt, hogy ha nem elégségesek ezek a parlament által előre körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést is meghozhat. Ezzel gyakorlatilag értelmét veszti az Alaptörvény azon kikötése, hogy a kormány ezzel a speciális felhatalmazással csak sarkalatos törvényben határozottak szerint élhet, mert a sarkalatos törvény immár semmit nem határoz meg, bármit engedélyez, amit a kormány az adott helyzetben jónak lát. Az átmeneti intézkedésekről szóló javaslat tartalmaz egy másik, egyáltalán nem átmeneti rendelkezést is. Az egészségügyi válsághelyzet szabályainak módosításával létrehozzák ennek a különleges jogrendnek a párját, amelyben a kormány eredetileg legfeljebb hat hónapig, de valójában korlátlanul meghosszabbítható időszakban rendeleti úton korlátozhat lényeges alapjogokat, így például a mozgásszabadságot vagy a gyülekezési jogot. Látjuk azt, hogy itt közel sincs szó, akkor még egyszer, ennek a törvénynek a visszavonásáról. Igenis, sajnos azoknak lett igaza, akik azt mondták, hogy önök visszaélnek majd ezzel a felhatalmazással, igenis, nem arra használják ezt a felhatalmazást, amire az való lett volna, hogy kezeljék értelmesen ezt a járványt. Ráadásul a parlamentet, igenis, kirekesztették, és ebben az új javaslatban most már a látszatra sem adnak, tehát itt most már teljesen kikerül az egész törvényből az Országgyűlés, a kormány magának ad majd felhatalmazást. Tehát, sajnos, képviselőtársaim, itt sem az ellenzéket, sem az embereket, de az Európai Uniót sem fogják tudni megtéveszteni ezzel a törvényjavaslattal. Nézzük meg akkor ezzel együtt azt a 250 oldalas salátatörvényt, amiben számos olyan pont szerepel, aminek egyébként semmi köze nincs ehhez a törvényhez, mint például a rabszolgatörvény 2.0, ahogy ezt sajnos elnevezték. Itt azt látjuk, hogy olyan intézkedéseket vezetnek be a rabszolgatörvény után, amelyek nagyon súlyosan korlátozzák a jövőben a munkavállalók jogait, nagyon sok szakszervezet felszólalt ebben az ügyben. Mi határozottan kérjük a kormányt, hogy ezt vegye ki ebből a salátatörvényből, és ne engedélyezze a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek, hogy saját hatáskörben engedélyezze a 24 hónapos munkaidőkeretet és az ugyanilyen hosszúságú elszámolási időszak elrendelését. Ez azt jelenti majd a gyakorlatban, hogy a munkaadó megengedheti azt, hogy havonta egy pihenőnapot ad a munkavállalónak, és annyit vehet ki, tehát gyakorlatilag ez azért olyan alapjogokat sért, amit pláne egy ilyen salátatörvényben beterjeszteni, finoman szólva, nem tisztességes. Napi tizenkét órás munkavégzést írhat elő hosszú távon, mindezt természetesen túlórapótlék nélkül, hiszen a ledolgozható órák helyett a munkáltató pihenőnapokat adhat ki. A dolgozót az intézkedés szintén röghöz köti, ugyanis aki most nem végez munkát, annak negatív órái, tartozása halmozódik fel, amit majd vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni. Ráadásul a feltételek, ami alapján a miniszter ezt elrendelheti, egyáltalán nem világosak, és elég rugalmasan értelmezhetőek, hogy finoman fogalmazzunk.
