Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
3233 ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ennek az egész törvényjavaslatnak a szándékáról és egyáltalán a veszélyhelyzet kezelésének politikai oldala kormányzati szándékairól nagyon sokat elárul az, hogy ebben a vitában a kormánypárti hozzászólóktól, akár államtitkár úrtól, akár a Fidesz vagy a KDNP vezérszónokaitól sokkal többet hallhattunk az ellenzékről, mint magáról a törvényjavaslatról vagy a koronavírus elleni védekezésről. Kezdjük avval, amivel egyetértünk, szerintem egy ilyen témában ez mindig hasznos. Szerintem abban ma már, ismerve a számokat, többé-kevésbé egyetértés mutatkozik, hogy Magyarország, egyébként hasonlóan a hozzánk hasonló helyzetben lévő közép-európai országokhoz, szerencsésen átvészelte a járvány legrosszabb részét. Megúsztuk azt, hogy Magyarországon is egy olyan súlyos válság alakuljon ki, mint néhány dél-európai országban, vagy mint olyan nyugat- és észak-európai országokban, vagy akár az Amerikai Egyesült Államokban, ahol jól láthatóan félrekezelték a járványt. Ha emlékeznek rá, képviselőtársaim, éppen ezért, szemben avval, amit önök most állítanak, az ellenzék a később hatékonynak bizonyuló szigorító intézkedéseket nemcsak támogatta itt a parlamentben és a parlamenten kívül is, hanem egyenesen sürgette és követelte. Akkor, amikor egyébként még például Magyarországra Olaszországból szabadon lehetett beutazni, miközben Olaszországban már kitört a járvány, akkor itt folytattunk a parlamentben vitát éppen arról, hogy helyes lenne-e lezárni az ez irányban lévő határokat, vagy amikor éppen Magyarországra még lehetett Kínából szabadon repülni, miközben Európa nagy részét már lezárták, akkor éppen erről vitatkoztunk, és folytathatnám, az iskolabezárások ügyét Harangozó képviselő úr részletesen említette, nem is mennék ebbe bele. Én azt gondolom, hogy ez egy siker, ez egy olyan dolog, aminek van értelme közösen örülni, és van értelme megköszönni valóban azoknak, akiknek ez köszönhető, akik persze nem a 133 bátor ember elsősorban, és nem is elsősorban a kormány, hanem valóban azok a szakemberek, akikre önök az esetek egy jó részében hallgattak, máskor meg nem hallgattak, és persze elsősorban azok, akik a védekezés frontvonalában voltak, az egészségügyi dolgozók, a szociális intézmények dolgozói, az önkormányzatok munkatársai, a rendvédelemben dolgozók, és még sorolhatnám tovább. Miben volt vita köztünk, és miben van ma is köztünk vita? Abban, hogy önök a járvánnyal szembeni védekezésből, itt legalábbis a nagypolitika szintjén jól láthatóan politikai ügyet akartak csinálni. Nem az volt a szándékuk, hogy egység jöjjön létre, éppen ellenkezőleg, az volt a szándékuk, hogy ne jöjjön létre egység. Ezért terjesztettek be akkor is olyan törvényjavaslatot, amelyet nyilvánvaló módon mindenfajta józan szükségszerűségen és józan alkotmányos szabályon túlmegy, amelyik nem felel meg egyébként az Alaptörvénynek sem, és ezért nyújtanak be most is olyan szabályt, amelyiket nyilvánvaló módon nem lehet jó szívvel támogatni. Mi is volt a legnagyobb töréspont annak idején a felhatalmazási törvény kapcsán? Az, hogy legyen-e benne időkorlát. Önök azt mondták, hogy a 90 meg 120 nap nem elfogadható, mert lehet, hogy nem is lesz parlament. Miniszterelnök úr azt mondta, hogy rosszabb állapotban leszünk 90 nap múlva, mint most vagyunk. Szerencsére nem vagyunk rosszabb állapotban, sem a parlament, sem az ország. Nem megnyugtató, hogy miniszterelnök úr erre készült és erre számított, de azt gondolom, hogy akkor is világos volt, és akkor is egyértelmű volt, hogy ha húzunk egy józan határidőt, akkor az ellenzék ezt hajlandó támogatni, és ha szükség van a meghosszabbítására ennek a határidőnek, akkor azt is hajlandóak vagyunk támogatni akkor, ha a járványügyi helyzet ezt indokolja. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök akkor nemet mondtak a 90 napra meg a 120 napra is, miközben 65 nap telt el, és most már önök is azt mondják, hogy nincs szükség tovább erre a törvényre. Tehetnénk persze úgy, és önök úgy is tesznek, minthogyha arról lenne szó, hogy megvilágosodtak, belátták, hogy erre nincs szükség, vagy hogy most már a járványügyi helyzet ennyire jó. Gyanítjuk, hogy azért ebben némi szerepet játszik az is, hogy önök kaptak ebben az ügyben nagyon kemény kritikát, európai és külföldi kritikát, belátták azt helyesen, hogy Magyarországnak rendkívül nagy
