Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3230 megszervezéséhez, melyekhez kiemelt közérdek fűződik, és hosszú távon hozzájárulnak Magyarország gazdasági növekedéséhez. Erre a kitételre hivatkozással bármikor, bármely képzés támogatása vagy elutasítása egy tollvonás eredménye lesz, amiről a miniszter dönti el egy személyben, hogy ez így van vagy nincs. Ilyen szabályrendszert épített be a kormányzat a csökkentett idejű munkavégzést támogató pályázatok elbírálására is. Egyáltalán nem világos tehát, hogy milyen szempontrendszer alapján kerülnek majd kijelölésre a kiemelt közérdekű képzések. Arra szerintem már többen tudnánk fogadást tenni, hogy a tulajdonosi köre ezeknek a cégeknek hol lesz. A bevezetni kívánt új szabályok révén a felnőttképzés piacára most belépő képző intézmények igen nagy könnyítésben részesülhetnek a már piacon lévőkkel szemben. Álnaivan feltehetnénk a kérdést, mégis kire, kikre dolgozták ki ezeket a szabályokat, de már most előre tudjuk pontosan jól. Most térjünk át az egyik legmeredekebb részre, a munkavállalói jogokra: a rabszolgatörvény 2.0ra, 3.0-ra, kinek hogy tetszik. Hiszen nemcsak a piaci lehetőségeket bővítik az oligarchák számára, legalább ilyen lendületesen bővítik a munkavállalók ledolgozandó munkaidejét is. A munkaidőkeret emelésével a kormányzat a nagy és multinacionális vállalatoknak fog kedvezni. A munkavállalók szemszögéből nézve megállapítható, hogy a kétéves munkaidőkeretben foglalkoztatottak olyan időszak elé néznek, ahol akár hónapokon keresztül egy-egy szabadnapjuk lesz, mivel a mostani kényszerleállások okozta termelési és munkaidő-kieséseket az elszámolás végére ki kell egyenlíteni. Ez fokozott fizikai, pszichés megterhelést jelent majd minden ember számára. Ez a kormányzati lépés szembemegy a családok védelmét hangoztató jelszavakkal, mivel a munkacsúcsok idején szinte alig jut majd idő a családra és a gyermeknevelésre. És engedjék meg, hogy itt most felolvassak egy olyan levelet, ami a maga módján kuriózum. Azért kuriózum, mert mind a hat, azaz az összes szakszervezeti konföderáció, függetlenül attól, hogy több kérdésben sokszor nem értenek egyet, ezt a levelet közösen jegyzik, és ezt a levelet a mai napon nyilvánosságra is hozzák, illetve kérésüknek megfelelően itt a parlamentben is felolvasom. „Tisztelt Képviselő Asszonyok! Tisztelt Képviselő Urak! A kormány 2020. május 26-án T/10748. számon nyújtotta be az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvénytervezetet. A törvénytervezet jelenlegi formájában történő elfogadása esetén annak 56. § (4) bekezdése szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter engedélyezhetné, hogy a munkáltató új munkahelyteremtő beruházás esetén munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot - a munka törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel - legfeljebb 24 hónap alapulvételével alkalmazzon, amennyiben a beruházás megvalósítása nemzetgazdasági érdek. A fenti bekezdést súlyosan aggályosnak tartjuk az alábbiak miatt. 1. A törvénytervezet a tripartit szociális párbeszéd mellőzésével került benyújtásra, bármilyen előzetes egyeztetés nélkül. 2. A tervezett szabályozás az Európai Parlament és Tanács 2003/88/EK irányelve tükrében megfelelőségi aggályokat vet fel, tekintettel arra, hogy az irányelv szellemében a referencia-időszak maximuma 12 hónap, és az is csak meghatározott feltételek - objektív, műszaki okok vagy a munka megszervezésével kapcsolatos okok - fennállása és kollektív szerződés vagy szociális partnerek között kötött megállapodás alapján lehetséges. 3. A tervezet elfogadása esetén jelentősen rontaná a szakszervezetek alkupozícióit, hiszen a hosszabb munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egyoldalúan engedélyezné, az nem a szakszervezetek és a munkáltatók megállapodásán alapulna. (18.30) Végezetül a tervezet alapján nem kellően világos, hogy a munkahelyteremtő beruházás megvalósítása mikor minősül nemzetgazdasági érdeknek. Mindezen aggályok miatt azzal a kéréssel fordulunk önökhöz - mármint országgyűlési képviselőkhöz -, hogy a törvénytervezet elfogadását csak abban az esetben támogassák, ha az már a fent említett bekezdést nem tartalmazza.”
