Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
3211 finoman fogalmazok - nem úgy működött, ahogy előtte, és az EU jó néhány tagállama pedig felfüggesztette például az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását. Eközben idehaza az idő, az átgondolt intézkedések, mint az Alaptörvényben is lefektetett, mindenki számára érthető és világos szabályrendszer, a kormány politikai döntését igazolta. Újságírók és ellenzékiek dühödt véleményével nem, csak a magyar emberek felhatalmazásával, az érdekükben lehet válságot kezelni. Ezért arról tudom tájékoztatni önöket ezzel összefüggésben, hogy a koronavírus-járvány hazánkban jelen pillanatban mérséklődik, május 4-én csökkenésnek indult az aktív fertőzöttek száma, június 2-án 1229 fő volt, 2160-an gyógyultak meg a betegségből, és sajnálatos módon 532 lelket vesztettünk el június 2-áig. Az elvégzett koronavírustesztek száma a 190 ezerhez közelít. Ma már azt is tudjuk, hogy a nemrég eldöntött enyhítések után sem nőtt meg számottevően a fertőzöttek száma, és a koronavírus-járványban elhunytak száma - különböző összehasonlítások vannak, de például - százezer főre vetítve nemzetközi összehasonlításban kifejezetten kedvező. Ez az adat Belgium esetében 83, az Egyesült Királyság esetében 58, Franciaországban 43, Svédországban 43, Hollandiánál 35, Ausztriánál 8, Romániánál 7, Magyarország esetében pedig 5. Időben meghozta a kormány a gazdaságvédelmi intézkedéseket is, már a járvány első két hetében olyan döntéseket hoztunk, amelyek a munkahelyek megtartását szolgálták, és azt, hogy a vállalkozások minél kisebb költséggel vészelhessék át ezt a nehéz időszakot. Már több mint egymillió dolgozónak sikerült valamilyen formában ezen intézkedések révén segítséget nyújtani. A mi gondolkodásunk középpontjában, ahogy az az előző vitában is elhangzott, a munkahelyek és a munka áll. A fő cél, többször elmondtuk, hogy amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyi munkahelyet kell létrehoznunk. De természetesen mindeközben pénzügyi védelmi képességeinket sem szabad úgy meggyengíteni, hogy például egy spekulációs támadás esetén ne tudjunk védekezni. Az a célunk, hogy amellett, hogy a járvány elleni védekezésre koncentrálunk, Magyarország továbbra is megőrizze pénzügyi függetlenségét. A különleges jogrend ideje alatt az előbbiekben említett célok elérése érdekében a kormány nagyságrendileg 140 darab kormányrendeletet fogadott el. Az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése alapján kiadott kormányrendeletek közül olyan, amit a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nélkül is ki tudtunk volna adni, az a kormányrendeleteknek körülbelül az egynegyede. Tehát azokat a döntéseket, amelyek ezen sikeres védekezéshez kellettek, azoknak a döntéseknek nagyjából a háromnegyedét nem tudtuk volna meghozni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényben biztosított lehetőségek nélkül. Pár intézkedést említenék önöknek, amelyet ezen törvény által biztosított felhatalmazás nélkül nem tudtunk volna meghozni. Egyes gazdaságvédelmi intézkedések. Itt gyakorlatilag a gazdaságvédelmi akcióterv legtöbb pontjára kell gondolnunk. Fizetési moratórium. Gyermekgondozást segítő ellátások meghosszabbítása, gyermeknevelési támogatás meghosszabbítása, gyermekgondozási díj meghosszabbítása. A különböző közteherkedvezmények, az ingyenes parkolás, az okmányok érvényességének a meghosszabbítása, a felsőoktatással, közoktatással kapcsolatos döntések, ellenőrzött bejelentések ügye, polgári eljárás, büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, büntetés-végrehajtási szabályok, távoltartásra vonatkozó szabályok, végrehajtások felfüggesztése. (17.00) Új szabálysértési tényállásokat nem tudtunk volna megalkotni; a bérleti szerződések felmondásának tilalmára nem kerülhetett volna sor; az elrendelt hatósági karanténnal összefüggésben az annak ellenőrzésére szolgáló karanténapplikáció elindítására nem lehetett volna sort keríteni; és a szerzői jogi és szabadalmi jogi könnyítésekről sem tudtunk volna dönteni. Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel szemben a kezdetektől fogva példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott hazánk határain belül és kívül is. Bár az alaptalan támadások szerencsére nem befolyásolták a járványügyi védekezés sikerét, történelmi
