Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3174 Ugyanakkor azt is látom, hogy ezek a több irányból felvett hitelek, külföldi segítségnyújtások igénybevétele megjelenik nem csak a kormány gazdaságvédelmi csomagjaiban, de a költségvetést módosító retorikában is. Itt azt látjuk, hogy különböző intézményektől elvont százmilliárdokat Magyarország Kormánya, hogy azt a járványügyi védekezésre fordítsa, majd rájött arra, hogy ugyanezekre a célokra tulajdonképpen elérhető uniós hitel vagy uniós forrás, vagy át lehet csoportosítani korábban már allokált vagy elosztott uniós forrásokat, és most ezeket igyekszik megjeleníteni úgy, mint a magyar kormány csodatéteményét és a magyar kormány saját farzsebéből előhúzott forrását. Ha megnézzük azt, hogy a gazdaságvédelmi alap hogyan esett szét három darabra, akkor azt látjuk, hogy annak a második nagy blokkja tulajdonképpen az uniós források átcsoportosítása lenne, ahol a vállalati támogatások, a bértámogatások és a képzések gyakorlatilag mind-mind uniós hátterű finanszírozásúvá válnak a közeljövőben - ezekkel kapcsolatban korábban, ugye, ígéret volt, hogy magyar forrásból foganatosítjuk azokat. De ha így megvizsgáljuk ezeket a számokat, meg is értjük, hogy miért nem tett a munkahelyüket elvesztett magyarokért és a munkahelyek megőrzése érdekében Magyarország Kormánya másfél hónapig semmit. Miközben Európa tizenöt, még egyszer mondom: tizenöt országa már bejelentette a kieső munkabérek kipótlásának ilyen vagy olyan rendszerét - és legyünk korrektek szakmailag, államtitkár úr, a román megoldásban, más megoldásokban is láttam, hogy az apróbetűs részek oldalakat tesznek ki, tehát ott is megvoltak azok a potenciális kibúvólehetőségek, amelyek által sokan kiestek az igénybe vevők köréből, de legalább volt elképzelés -, Magyarország mit csinált? Várakozott, nem jelentett be semmit. Tizenhatodikként vagy tizenhetedikként jött egy olyan csomag, amely szakmai becslések szerint a kieső munkabérek mintegy 10-20 százalékát lenne képes kipótolni, és látjuk az eredményt is: jelen pillanatban többen veszítették el az állásukat, és nem részesülnek érdemi segítségben, mint ahány ember munkahelyének a megőrzését ez a kormányzati csomag átmenetileg, de biztosítani képes. És közben látunk egy szociális katasztrófát is, miszerint a munkanélküliek nagyságrendileg fele a kormány szűkítő feltételei miatt semmilyen pénzügyi ellátásra nem jogosult, még három hónapig sem, semmilyen támogatást nem tud igénybe venni. Látjuk, hogy nagyjából százezres nagyságrendű munkahely az, amelynek a megtartása érdekében bérkipótló támogatást vesznek fel cégek, munkaadók. De azt is látjuk, hogy volt itt egy jobbikos csomag, a magyar munkahelyvédelmi alap csomagja, amely a kieső bérek 80 százalékát szavatolta volna azoknál is, ahol veszélyben van a munkahely - és helyes a kormányzati szándék is, hogy meg kell ezeket tartani, egyetértek -, de azoknál is, akik már elveszítették a munkahelyüket, hiszen jelen pillanatban százezrek vannak az út szélén akár egy későbbi kilakoltatástól rettegve, akár frissen elveszített munkahellyel és új találásának a minimális esélyével. Látom én, hogy a kormányzati boszorkánykonyhában a „GDP 19-20 százaléka” egy ilyen vastag filctollal kiemelt panel lett, hogy ezt sokszor el kell mondani, mert ez a magyar emberek számára azt sugározza, hogy itt mekkora biztonság van, és hogy áll a vártán a kormány, és senkit nem hagy az út szélén, el is mondja egyébként a miniszterelnök úr - ha komolyan így gondolná, én nagyon-nagyon támogatnám -, hogy egyetlen magyar sincs egyedül. Ez egy gyönyörű szép gondolat lehetne, de ezt tartalommal kell megtölteni, Trianon 100. évében pedig pláne meg kellene. Azt látjuk, hogy vannak egyéb apró trükkök, van, mondjuk, egy 160 milliárdos trükk, államtitkár úr. Kérdezem én, hogy beszélgettünk mi már itt a szocho esetleges csökkentéséről - ugye, hogy beszélgettünk? Négy-öt költségvetési vitában körülbelül. A szocho 2 százalékos csökkentését mikor tetszettek elhatározni? Egy éve benne van a költségvetésben, kérem szépen! Járvány vagy vírusból fakadó veszélyhelyzet van egy éve? Nincs egy éve, képviselőtársaim. Akkor hogy a viharba’ kerül bele az egy éve soron szerepeltetett szochocsökkentés a járványügyi védekezésről szóló gazdaságvédelmi vagy akármilyen csomagnak az összegkeretébe? Micsoda szemfényvesztés ez, kérem szépen?! 160 milliárd forint. Több mint egy éve - helyesen - elhatározták, támogatom, tehát nehogy azt higgyék, hogy a kákán is csomót keresünk, nem - de milyen alapon rakják bele ezt egy mostani gazdaságvédelminek nevezett csomag tételeibe?