Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 2. kedd - 133. szám - Megemlékezés a Magyar Siketsport Napjáról - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
3034 rezsicsökkentést is. A 2015-ben, a migrációs válság kezdetén indított, a bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőíveket már több mint egymillióan töltötték ki. A magyar emberek döntő többsége egyértelmű felhatalmazást adott a határkerítés megépítéséhez, a jogi határzár létrehozásához, így tudtuk megvédeni hazánkat a migrációs áradattól. ’17-ben az első Sorostervről szóló nemzeti konzultáció szintén sikeres volt. Ezzel ismét azt üzenték a magyarok Brüsszelnek, hogy semmi formában nem kérnek a migránsok betelepítéséből. És a legutóbbi, a családok védelméről szóló konzultáció megalapozta az új családpolitikai intézkedések kidolgozását, például a babaváró hitel bevezetését is. Tisztelt Ház! A most induló nemzeti konzultációtól is azt várjuk, hogy az emberek véleményére alapozott, időtálló döntéseket tud hozni az Országgyűlés és a kormány is. Arra kérünk mindenkit, hogy töltse ki és küldje vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet, minden magyar ember véleménye számít. A Fidesz-frakció ezért teljes erejével támogatja a kormányt a legújabb nemzeti konzultáció megindításában is. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Most ismét Szijjártó Péter külügyminiszter úrnak adom meg a szót. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Ha végigtekintünk az elmúlt esztendőkön vagy akár évtizeden is, és feltesszük önmagunknak a kérdést, hogy mi volt az az esemény vagy eseménysorozat, amely a lehető legalapvetőbben, a lehető legnagyobb mértékben változtatta meg mindennapi életünket, akkor egyértelmű, hogy a koronavírus nyomán kirobbant világjárvány eséllyel szállhat versenybe ebben az összehasonlításban. Még mindig vita van arról, hogy vajon hogyan fog kinézni a világ a koronavírus után. Ezt a vitát itt valószínűleg nem fogjuk tudni, pláne öt percben eldönteni, az viszont többé-kevésbé konszenzust élvez, az a meglátás, hogy semmi nem lesz ugyanolyan, mint volt korábban. Igaz ez a politikai viszonyrendszerekre, és igaz ez az új világgazdasági versenyre is. Magyarország, a magyar kormány időben reagált, lezártuk a határainkat, az iskolákban digitális oktatást vezettünk be, kijárási korlátozásokról születtek döntések, leálltak a gyárak. Mind-mind olyan esemény, amelyhez fogható, nagy változást jelentő eseményeket a mi nemzedékünk az emlékezetében nem igazán tud felidézni. Az egészségügyi védekezés első szakaszát valóban sikerrel zártuk le. Kiépültek azok a kapacitások, amelyek nyomán a fertőzések számát relatíve alacsonyan tudtuk tartani, mondhatni, kontroll alatt maradt a válság egészségügyi része. (14.10) Ezért engedjék meg, hogy itt és most ismételten köszönetet mondjunk valamennyi magyar egészségügyi dolgozónak, orvosoknak és nővéreknek, hogy ilyen kiváló teljesítményt nyújtottak, és köszönjük meg a tanároknak is, akik egy teljesen új élethelyzetben tettek meg mindent annak érdekében, hogy a diákok még akkor is meg tudják tanulni a tananyagot, ha éppen nem kellett iskolába járni. Azonban az emberek egészségén és életén túl ez a járvány és bizony annak hatásai erőteljes támadást indítottak az emberek munkahelyei ellen is. Tehát ugyanúgy, ahogy az emberek életét és egészségét meg kellett védeni, meg kell védeni az emberek munkahelyeit is. És itt kétségtelenül elindult egy óriási vita. Egy vita, amely arról szól, hogy munkanélküliséget finanszírozzunk vagy munkahelyeket finanszírozzunk. Ez a vita itt van már velünk tíz esztendeje, és most is hallhattunk a napirend előtti felszólalások során olyan vádakat, amelyeket ellenzéki képviselőtársaink azon tisztességes magyar vállalkozókkal szemben fogalmaztak meg, akik még ebben a nehéz időszakban is elég bátrak ahhoz, hogy beruházásokat hajtsanak végre, és megvédjék azokat a munkahelyeket, amelyeket magyar emberek töltenek be. Szeretném az önök figyelmét tisztelettel felhívni arra, hogy 806 magyar vállalkozás nyújtott be támogatási igényt, összesen 377 milliárd forintnyi beruházáshoz. Tehát miközben a világgazdaság hírei csődökről, elbocsátott munkavállalókról, zavargásokról szólnak, addig Magyarországon 806
