Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény, valamint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosít... - DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
304 Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm a képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a képviselőtársaimat, kíván-e valaki még az adott napirendi pontunk keretében felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az összevont vitát lezárom. Megkérdezem György István államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Az államtitkár urat tájékoztatom, hogy 17 perc áll rendelkezésre a válaszadásra. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elhangzottak a hozzászólások, és köztük néhány olyan dolog, amire mindenképpen szeretnék reagálni. Ahogy azt többen is összefoglalták, két jogszabály módosításáról van szó, ezek három elemének a módosítását tartalmazza a csomag. Az egyik: a keresetlevelek felterjesztésére 30 nap áll rendelkezésre, szemben az eddigi, valóban némileg rövidebb időszakkal, azonban ennek nem az az oka, hogy végiggondolatlan a javaslat, vagy az ügyfelek ellen akarunk hosszabb időt biztosítani a közigazgatásnak arra, hogy a bírósági keresetek eljussanak a bírósághoz, hanem éppen az, hogy az egyfokúvá vált eljárások miatt a döntést meghozó szervnek legyen ideje, érdemben legyen ideje arra, hogy a saját döntését felülvizsgálja. Hiszen nem lesz másodfok, nem lesz lehetőség fellebbezésre, csak a bírói út marad az ügyfelek számára, éppen ezért még fokozottabban szükséges az, hogy a közigazgatási szerv, amely meghozta a határozatot, egy döntés-felülvizsgálati eljáráson vigye végig azt a határozatot, amelyet meghozott az adott szerv, és ha indokoltnak látja, akkor a bírósági út elkerülésével a saját határozatát módosítsa. Ha ez a decemberi szabályok szerint marad benn a jogszabályban, akkor nyolc nap alatt kell védirattal együtt felterjeszteni ezeket a keresettel megtámadott eljárásokat, illetőleg ügyeket; a nyolc nap bizonyosan elégtelen ahhoz, hogy védiratot is írjon az ember, és egyébként még érdemben jogilag felül is vizsgálja magát a határozatot. Tehát én magam úgy gondolom, ez feltétlenül kifejezetten az ügyfelek érdekét szolgálja. Egyébként a korábbi rend szerint mind a felügyeleti szervnek, mind pedig a döntést meghozó elsőfokú szervnek az én álláspontom szerint nem állt elég idő rendelkezésére ahhoz, hogy alapos munkát végezhessen, tehát ez az igazi indoka ennek a 30 napos határidőnek. Amit Arató képviselő úr elmondott, hogy 15 plusz 30 nap, ez nincs így, összesen van 30 nap, tehát a kereset benyújtásától van 30 nap. Valóban, a jogszabályi kontextusnak az olvasása kellő figyelmet érdemel ahhoz, hogy az ember ezt a következtetést le tudja vonni, és messze nem a bántás szándékával mondom ezt, de ha figyelmesen elolvassák a képviselő úrék ezt a szakaszt, akkor… (Arató Gergely: Ez Varga képviselő úr volt, nem én!) Varga képviselő úr volt? Nem. Ez te voltál. (Arató Gergely közbeszól.) Akkor elnézést kérek, én magam úgy írtam fel, hogy te azt mondtad, hogy 15 plusz 30 nap az 45 nap, és az már elfogadhatatlanul hosszú idő. Nincs 45 nap a jogszabályban, összesen a keresletlevél benyújtásától számított 30 napon belül a bíróságra el kell juttatni a keresetleveleket. Az egy belső határidő, hogy a meghozott döntést mennyi időn belül kell, mondjuk, a járási hivatalban meghozott döntést a kormányhivatalba felküldeni, tehát összességében ez 30 nap. Én köszönöm a Jobbik részéről elhangzott kritikát is, és köszönöm azt is, hogy összességében értik és érzik azt, hogy maga a javaslat konstruktív és előrevivő, és azt a megjegyzést is köszönöm, mert számítottam természetesen a hozzászólások között arra, hogy az a kritika el fog hangzani, hogy decemberben meghozott jogszabályt miért kell most módosítani. Én azt gondolom, hogy általában ezért olyan nagyon haragudni nem lehet, ha egy ilyen megjegyzés elhangzik, de én úgy gondolom, hogy ha felismerjük a korrigálandót, az egyszerűsítő csomagot még tovább tudjuk javítani és egyszerűsíteni, én is azon az állásponton vagyok, hogy az kötelességünk, és különösen akkor, ha ez még a jogszabály hatálybalépése előtt történik, akkor meg pláne az, és erre csak így volt sajnos most lehetőség, hogy kivételes eljárást kellett kérni az Országgyűlésnél.
