Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP):
2921 akarnak ebből vonulni, és gyakorlatilag magukra hagyják a városvezetőket, településvezetőket. Ennek megint csak nem az önkormányzatok, hanem a városokban élők lesznek a kárvallottjai. Még egy utolsó kérdésem lenne. Nagyon sokan beszéltek már előttem a közlekedési infrastruktúráról, a közlekedésfejlesztésről. A kormánypárti felszólalásokban hallhattunk számokat, hogy mennyi minden történt. Én ebbe most nem kívánok túl hosszan belemenni, de egy konkrét kérdést azért szeretnék feltenni. Ha már a vidékfejlesztés fontosságáról beszélünk, akkor a közlekedési rendszernek fontos elemei az alsóbbrendű utak, az alsóbbrendű utak hálózata. Tudjuk azt, hogy a hivatalos statisztikákban - tehát ez nem rémhírterjesztés - 17 ezer kilométernyi országos fenntartású alsóbbrendű út van, ami a rossz és a nem megfelelő kategóriába van sorolva. Ennek a 17 ezer kilométernyi útnak egy jelentős részét már nem is nagyon lehet felújítani, hanem újjá kéne építeni. Értem én, hogy nehéz szocialista örökséget vettek át, mert így is van, de el tudjuk mondani, hogy 2010 óta folyamatosan romlik az utak állapota, tehát növekszik a rossz és a nem megfelelő utak aránya. A „Magyar falvak” program berkein belül az idei évben mindössze 450 kilométernyi út felújítására van forrás. Hát, mi lesz ezzel a 17 ezer kilométerrel, ami a jövő évben már nem 17 ezer kilométer lesz, hanem a Fidesz-kormány alatt évről évre sajnos növekszik ezeknek a rendkívül rossz állapotú utaknak az aránya. Összességében azt mondom, hogy rengeteg probléma van a hazai közlekedést érintően, és nem igazán körvonalazódnak a megoldások. Nem látjuk, hogy milyen forrásból és hogyan kívánja ezt a problémát megoldani a kormány. Az viszont egy nagyon fontos kérdés lenne, hogy egyáltalán körvonalazódik-e bármiféle közlekedési reform a kormány előtt, olyan reform, amelynek az lenne az értelme, hogy a jelenleg rendelkezésre álló forrásokból sokkal hatékonyabb közlekedési kiszolgálást lehessen biztosítani a magyar utazóközönség számára. Köszönöm előre is, ha államtitkár úr megtisztel a válaszaival. ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most kétperces felszólalások következnek, egészen pontosan egy, legalábbis jelenleg. Nacsa Lőrinc képviselő úr, KDNP, parancsoljon! NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én sem lepődtem meg, hogy Molnár Gyula képviselő úr nem támogatja a törvényjavaslatot. Képviselő úr, ön teljesen igazat szólt, ennek a törvényjavaslatnak nincs köze a járványhoz, nincs köze a járvány elleni védekezéshez. Ön ezzel a törvényjavaslattal, a címével legalábbis 2019. december 12-én találkozhatott először, amikor a kormány benyújtotta a tavaszi ülésszakra a törvényalkotási programját, abban is szerepelt. A járvánnyal kapcsolatos döntéseket természetesen meghozza a kormány, a parlament meg ülésezik a rendje szerint, s már akkor is szerepelt a törvényalkotási programban, hogy ez a salátatörvény várható, és államtitkár úrék már akkor dolgoztak a törvény előkészítésén, úgyhogy ezt már akkor is tudhatta. (15.30) Varju képviselő úr szavaira szeretnék reagálni, hiszen ő bemutatta, hogy Gyurcsány Ferenc volt az autópálya- és hídépítő miniszterelnök. Az alagutat kifelejtette a felsorolásból, hogy azt is épített a volt miniszterelnök, és azt is kifelejtette a felsorolásból, hogy áldásos tevékenysége nyomán a PPPszerződések során az M5-ös és az M6-os autópályák kapcsán 2863 milliárd forint kár érte a magyar adófizetőket a káros konstrukció miatt. Még a tavalyi évben is 110 milliárd forintot fizettünk ki erre a konstrukcióra csak rendelkezésre állási díjként, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt hét évben az ezermilliárdot is meghaladta az az összeg, amit teljesen fölöslegesen dobtunk ki az ablakon azért, mert ilyen káros szerződéseket kötöttek, és mindezt azzal indokolták, hogy akkor nem kell hitelt felvenni, de mégis ezekben az években nőtt a legnagyobb mértékben a magyar államadósság, tehát valahol mégis eltűnt ez a pénz.