Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. május 20. szerda - 131. szám - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:

2916 célja, hogy az állampolgárok részére ne jelenjen meg új adminisztrációs teher sem. A taxis szakmai

érdekképviseletek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, az Országos Taxis Szövetség és a

Fuvarozó Vállalkozások Országos Szövetsége is kérték információink szerint az Innovációs és

Technológiai Minisztériumtól, hogy a személygépkocsival végzett személyszállító vezetői

igazolvány kiadásának előfeltételeként határozza meg a büntetlen előélet igazolását, így a módosítást

a szakma is nemcsak hogy a támogatásáról biztosította, hanem kérte is külön, nyilvánvalóan a

szakma érdekében. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az előttünk lévő törvényjavaslat célja a vasúti, hajózási,

légi közlekedési, közszolgáltatási és közúti közlekedési szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése hatályos szabályozásba. A Kereszténydemokrata Néppárt a

törvényjavaslat elfogadását támogatja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok

soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Molnár Gyula képviselő úr, az MSZP vezérszónoka következik. Tessék! MOLNÁR GYULA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Nagy kő esett le most a szívemről, hogy támogatják a törvényjavaslatot. Az a

dilemma és az a mérlegelés van itt mindig bennem, hogy itt vagyunk hatvanvalahány napja abban, hogy vészhelyzeti kormányzás van, hihetetlen energiákat fektettek abba, hogy bebizonyítsák, hogy

miért van szükség erre a korlátlan felhatalmazásra korlátlan ideig, és akkor egyszer csak azt látjuk,

hogy ebben a menetben beérkezik egy ilyen típusú törvény, és nem világos, hogy ez honnan és miért.

Ha majd esetlegesen államtitkár úr vagy bárki itt általában fog válaszolni, akkor, ha belefér az

életükbe, én tényleg kíváncsi vagyok arra, hogy egyébként ez… Hallgattam Hadházy képviselő úr

nagyon kínos próbálkozását arra, hogy bebizonyítsa azt, hogy ez hogyan, miképpen illeszkedik ebbe

az egész járványügyi helyzetbe. Fájó szívvel mondom, ennek semmi, de semmi köze nincs ehhez.

Egyébként csak úgy zárójelben kérdezem meg: nem babonásak, hogy pont 13 törvényhez nyúlnak

hozzá? Még egyet igazán hozzácsaphattak volna, ez nem okozhat olyan nagyon nagy problémát

önöknek, hogy még kerestek volna valamit! Na, én most úgy tekintek erre a 13-as halmazra, mint egy svédasztalra. Ha megtehetem,

mazsolázgatok ezek közül. Hadd mondjam el, hogy nagyon feltűnő egy dolog. Amik ilyen nagyon

triviális változtatások, amik úgy egyébként teljesen egyértelműek - az időzítés továbbra sem, de

mondjuk, az, hogy taxis ne legyen büntetett előéletű, az, hogy egyébként a vízi jártassági kiadásához

milyen szabályok vannak, ezek nagyon triviális dolgoknak tűnnek -, azért elképesztő indoklás van,

tehát egy nagyon hosszú, alapos, hogy a jogszabályok, az EU-harmonizáció, a szakmai szervezetek,

egészen ilyen alapos és nagyon bő indoklás van. Ami azonban az igazán izgalmas ebben a 13-as dologban - erről még fogunk beszélni, de a jobbikos képviselőtársam erre hosszasan kitért -, ott pedig nagyon elegáns, hogy úgy tűnik, a szabályozás szükségessége indokolja a változtatást, tehát

ilyen nagyon-nagyon veretes, de egyébként semmitmondó általános mondatok vannak. Csak azt

akarom önöknek mondani, hogy azért ezek mindig magukért beszélnek, ezek azért mindig azt

mutatják, hogy e mögött azért talán lehet valami. Az előttem szóló ellenzéki képviselőtársam azt mondta, hogy önöknek már minden okuk megvan

arra, hogy magyarázkodjanak. Egyébként én osztom ezt a véleményt, de én mondok egy másikfajta

megközelítést is, hogy milyen helyzetbe fognak lassan kerülni. A klasszikus eset, amikor a feleség

korábban hazamegy, in flagranti éri a férjét, aki azt mondja: „Drágám, te engem megcsalsz?” És azt

mondja, hogy nem. „De hát látom. - De kinek hiszel, nekem vagy a szemednek?” Abba a helyzetbe

fognak kerülni lassacskán, hogy tényleg mindenki tud már mindent, minden látszódik, már szinte le

se oltják a villanyt, de még mindig próbálják elmagyarázni azt, hogy tulajdonképpen itt nincs semmi,

közben pedig egész nap olyan törvényeket tárgyalunk, vagy hetek-hónapok óta, amikor nagyon

világosan látszik, hogy valami van, valamit mi sejtünk, aztán egy idő után pedig ez ténylegesen be is

következik, vagy annak valamilyen része bekövetkezik.