Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2914 Nem akarok beleszólni a képviselő úr mondanivalójába, de az előző mondatok a közlekedéshez vajmi kevés közt mutattak, úgyhogy méltóztasson nem Ander képviselő úrral, hanem a közlekedéssel foglalkozni. Köszönöm szépen. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Igenis, elnök úr. A másik pedig, hogy az állami vagyonnak az állam jó gazdája vagy rossz gazdája-e. Természetesen, ha megnézi a 2010 utáni törekvéseket, akkor azt láthatja, hogy másfélszeresére nőtt az állami vagyon, 18 000 milliárd forintot meghaladó értékű mára. Azért kellett megtenni ezt, mert az öntől balra ülők kiárusították ezt, rablóprivatizációt végeztek, tehát az állam ha észszerűen és hasznosan tud gazdálkodni, akkor természetesen tud jó gazda lenni. Ezt mi sosem tagadtuk. Nem véletlenül gyarapítottuk az állami vagyont másfélszeresére az elmúlt években. A mostani törvényjavaslat 13 törvény módosítását tartalmazza a közlekedési ágazatban a 2020. év első félévében szükséges törvényi szintű jogszabály-módosítások átvezetése érdekében. Az előttem szólók - különösen is államtitkár úr - már részletesen kifejtették a részletszabályokat a törvényjavaslattal kapcsolatban, én a leglényegesebb módosításokat szeretném kiemelni. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításának célja a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdések rendezése is. A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. mint az országos és szűkebb körben a helyi közutak építtetője vagyonkezelésébe a mostani szabályozás alapján csak a kisajátított vagy a kisajátítást helyettesítő adásvétellel megszerzett ingatlanok kerülnek; más jogcímen megszerzett vagy eleve a magyar állam tulajdonában álló ingatlanok vonatkozásában a vagyonkezelői jog bejegyzésének akadályát képezheti, hogy kisajátításra vagy kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződés megkötésére nem kerül sor. Indokolt szabályozni a vagyonkezelői jog létrejöttének lehetőségét azokban az esetekben is, amikor az ingatlan építtető általi megszerzésére egyéb jogcímen vagy ingyenes vagyonátadással kerül sor. A gyorsforgalmi utak pihenőhelyeinek hasznosítása kapcsán problémát okoz, hogy a nyertes ajánlattevő nem járhat el építtetőként a hasznosított területen épülő közlekedési létesítmények, például utak, parkolók, megállásra szolgáló egyéb burkolati felületek tekintetében. Annak érdekében, hogy a kivitelező járhasson el a hasznosított területen lévő közlekedési létesítmények építtetőjeként is, és minden engedélyt a saját nevére meg tudjon szerezni és így megépíteni azokat, egy új bekezdéssel szükséges kiegészíteni a 29. §-t, amely egyértelműen és megnyugtatóan rendezi ezt a kérdéskört. A járda üzemeltetése, karbantartása kapcsán fontos, hogy rögzítésre kerüljön jogszabályi szinten, hogy az az önkormányzatok feladata, a tulajdoni viszonyoktól függetlenül. A gyakorlatban egyébként már most is, tisztelt képviselőtársam, a helyi önkormányzatok többségében magukénak érzik ezt a feladatot, a járda tisztítását maguk végzik vagy végeztetik. Sok esetben helyi jogszabályt is alkotnak ezek tisztítására, ami néha problémát okoz, mert egy feljebbi szintű jogszabállyal összeütközésbe kerülhet, ezért szükséges a kialakult gyakorlat jogszabályi rendezése. A járdával teljesen hasonlatos kérdéskört jelentenek a lakott területen lévő buszmegállók is. A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása alapján a hajózási vizsgáztatási feladatokat 2020. január 1. napjától a vizsgaközpont látja el. Szükségessé vált a törvény hajózási bírságolásra vonatkozó rendelkezéseinek pontosítása annak kiszabhatósága érdekében, továbbá a bírság összegének megemelése annak érdekében, hogy ez a jogsértőkkel szemben a törvényben foglalt mérlegelési szempontok mellett kellő visszatartó erőt képezzen. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítását az úgynevezett negyedik vasúti csomag műszaki pillére, irányelvei, jogharmonizációs átültetése indokolja. Célja az annak való megfelelés biztosítása. Vasúti járműnek természetes személy tulajdonosa is lehet, ezért a javaslat alapján szükséges a járműnyilvántartást vezető közlekedési hatóság részére lehetővé tenni, hogy a természetes személyek személyazonosító adatait kezelhesse, és azokat a nyilvántartásban rögzíthesse.
