Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - Az ülésnap megnyitása - A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - VARGA ZOLTÁN (DK): - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
2891 elengedem, az iparűzési adódat csökkentem, ugyanis az iparűzési adó beszedésénél is lehetősége van az önkormányzatnak arra, hogy részletfizetési kedvezményt ad, ilyen kedvezményt, különböző kedvezményeket fog tudni adni. Követhetetlen lesz, hogy egyáltalán abban a különleges övezetben, ami a saját közigazgatásunkon belül működik majd, azon a közigazgatáson belül egyáltalán fizetneke építményadót, telekadót, mert mindegyiknek megvan a funkciója, hogy miért kell fizetni, és mire használjuk. Ez követhetetlenné fog válni ennek a törvénynek a kapcsán. (13.10) Szeretnék az adóssághoz én is hozzászólni, mert mindennap megkapjuk ezt az 1300 milliárdot, bár Z. Kárpát Dániel lelőtte ezt a poénomat. De ahhoz az 1368 milliárdhoz képest - azt hiszem, annyit konszolidáltak - most, 2010-től már újra ugyanez az állapot áll fönn, ugyanennyi hitel körülbelül, mint amennyit konszolidáltak. Tehát, Hadházy képviselő úr, ha azt mondod, hogy ettől kezdve jobb helyzet lett, hát az van, hogy sajnálatos módon újra hiteleket kell fölvenni. Budapest esetében a főváros hitelekkel tudja működtetni, működésre kell fölvenni hiteleket, nem is fejlesztésre, működésre, mert nem tudjuk másképp a tömegközlekedést működtetni. Gondolom, hogy talán a kerületekben is van ilyen. Az én választókerületemben a fejlesztési hitelhez a kormány járul hozzá egyébként, ha meg tudod jól indokolni. A korábbi probléma mi volt? Az volt, hogy nem kellett hozzá kormányzati engedély, egyszerűen a bank és az önkormányzat megbeszélte egymás között, vagy jött egy ügynök. Az, ami itt elhangzott, egy konkrét és szomorú tény, hogy azt a bizonyos 1360 milliárdot összesen 194 önkormányzat hozta össze, nem a 3173, csak ennyi önkormányzat, ezek ügyködtek különböző dolgokban. Volt olyan, amelynél a lakosságra vetítve 1-1 millió forint adósság volt minden egyes lakosra, a csecsemőt is beleértve, tehát idáig elmentek, és nekik devizahitelük volt. Pont az a település, most nem akarom itt a kollegákat nevesíteni, devizahitelük volt, és 152,3 volt akkor a svájci devizahitel, és pillanat alatt fölrobbant, és fölment 70, 80, majd 200 százalékra, 250 százalékra. De ezt a devizahitelt úgy vette föl, hogy jött egy ügynök, és azt mondta, hogy vedd föl, ez fog történni. De nekünk nem kell - nem baj, tedd be a bankba, 1 milliárdot fölveszel, 100 millió a kamata, mert ennek olyan előnyös kamata volt, nagyon jól fogsz vele járni. Tehát behúzták a csőbe. Elismerem, hogy szakértelem is kellett hozzá, meg egy kicsit talán még a korrupcióközeli gondolkodás is, hogy mindezt meg lehetett tenni. De azt gondolom, tudni kell, hogy mindössze 194 önkormányzat, ebből az 1368 milliárdból 89 százalékban ezek részesedtek. Tehát amikor mi ezt mondjuk az önkormányzatokra, hogy konszolidáltuk őket, mert rosszul gazdálkodtak, akkor erre a szűk körre kell gondolni, nem az egész magyar önkormányzatiságra, hogy működésképtelen volt. Az igaz, hogy a konszolidáció annyira végiggondolatlanul ment, hogy volt olyan, akinek 200 ezer forint valamilyen módon volt, azt is konszolidálták, a 200 ezer forintot, a titkárnő fizetése körülbelül, ekkora volt az adósság, és azt is konszolidálták. Ez egyébként benne van az Állami Számvevőszék jelentésében, tehát onnan veszem ezeket az adatokat, nem így hasból. Összességében azt gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot, amit ilyen hirtelen elénk idehozott a kormány, indulatból, úgy gondolom, és a gödi példa gerjeszti ezt az indulatot, nagyon jó lenne, ha nem tennénk gyakorlattá. Ez egyébként egy keresztfinanszírozás, úgy gondolom. A fizetőképesebb településektől elveszik, mondjuk, ilyen különleges gazdasági övezet formájában, és feltételezem, hogy mondjuk, tisztességgel be is szedik ezt az adót, és így finanszírozni a kisebb településeket, ez működik már egyébként, ezt kipróbálták, szolidaritási adó a neve. Azért kell fizetni a nagyobb adóerő-képességű önkormányzatoknak, hogy a KLIK tudja működtetni a tőlünk államosított, a tőlünk elvett építményeket. Úgy tudja működtetni, mondjuk, az én választókerületem 600 millió forint/év összeget fizet, az pont annyi, mint amennyiért működtettük az iskolákat, mielőtt elvették tőlünk. Tehát ilyen alapon keresztfinanszírozás zajlik ezzel a bizonyos szolidaritási adóval. Ha ez is egy ilyen szolidaritásiadó-szerűség, akkor szerintem sokkal egyszerűbben lehetne. Túl bonyolult az, hogy adótörvények, adórendeletek kellenek a megyében, adóbehajtást kell végrehajtani, hihetetlen bürokráciával fog járni, ha végül is ténylegesen kiszélesedik és bevezetésre
