Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - Az ülésnap megnyitása - A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik):
2863 hallassák a hangjukat, szólaljanak fel, mondják el a véleményüket, hogy magát az önkormányzati rendszert miként érinti ez az előterjesztés. Abból a néhány válaszból, ami már megérkezett itt az elmúlt napokban, teljesen egyértelmű az elutasító szándék az önök törvényjavaslata kapcsán. Árulja el, államtitkár úr: egyeztettek önök bárkivel? Számít-e bárkinek bármit az önök kormányából a szakmai szervezetek véleménye? Szeretném, ha ezt a kérdést tisztáznánk végre itt a megyei jogú városok kapcsán. A törvény betűje nem zárja ki a megyei jogú városokat, és itt valóban kialakulhat egy olyan helyzet, hogy kiemelnek egy övezetet, egy gazdasági beruházást a megyei jogú városból, és egy olyan testület fog döntéseket hozni az adott városra vonatkozóan, aminek az összetételére a megyei jogú város lakossága nem szavazhat. Tisztázzuk ezt a kérdést, ez önmagában is szerintem egy súlyos probléma. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíván-e még valaki élni a kétperces felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Most az írásban előre bejelentett felszólalók következnek. Megadom a szót Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak, Jobbik-képviselőcsoport. Parancsoljon! POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt, közel két órában nagyon sok véleményt hallottunk. Főleg ellenzéki képviselőtársaimmal értek egyet, ez nem kérdés, hiszen láthattuk az elmúlt időszakban, hogy mi történt az önkormányzatokkal. Visszamennék most 2020. február 25-ére, akkor volt egy törvényjavaslat vitája, amely a közérdekű cél megvalósítását szolgáló beruházásokról szóló törvényjavaslat vitája volt, és akkor már pedzegettük az iparűzési adót. Orbán államtitkár úr biztos emlékszik rá, amikor mondta is, hogy van egy ilyen szándék, aztán majd egy későbbi felszólalásban akkor gyorsan visszakozott, hogy itt csak egy versenyképességi dolog miatt érintheti majd az iparűzésiadó-bevételek elvételét az önkormányzatoktól. Aztán eltelik itt kevesebb mint három hónap, és ezzel a törvényjavaslattal szembesülünk itt a magyar Országgyűlésben. Várható volt, hiszen ezt már akkor is elmondtam, hogy a gépjárműadók elvétele, az idegenforgalmi adó 2020-as befagyasztása után nagy valószínűséggel hozzá fognak nyúlni a legnagyobb közhatalmi bevételhez az önkormányzatoknál. 2019 tavaszán én írtam egy tanulmányt a Comitatus Önkormányzati Szemlében: „Adóváltozások hatása az önkormányzatok költségvetésére” címmel, amelyben azt vizsgáltam, hogy a közhatalmi bevételek aránya és a beruházások intenzitása egyes településeken hogyan tud megvalósulni. Ezt azért is tartom fontosnak itt kiemelni, mert a beruházások nagy részét a közhatalmi bevételekből tudják fedezni. Nemcsak ez az adónem az, amely az önkormányzatokat ilyen mértékben érinti, hanem az az 1988-ban bevezetett, de egyébként ma már nem élő jogszabály, amely a személyi jövedelemadó egy részének az önkormányzatoknál való hagyását engedélyezte. Önök ezt eltörölték. Miért is volt fontos, és miért is hoztam ide most a személyi jövedelemadót? Annak idején ez különösen azért volt fontos, hogy az önkormányzatok képviselő-testületei, a döntéshozók motiváltak legyenek abban, hogy minél jobb beruházások legyenek, minél jobban fejlődjön az adott település, és minél több személyijövedelemadó-alap képződjön az adott településen, mert ebből nekik annál több bevételük lesz. Tehát a motiváció és a település vonzóvá tétele volt az egyik iránya ennek a személyijövedelemadó-visszatérítésnek az önkormányzatokhoz. Ez ugye, most már nincsen. Amiről ez a törvényjavaslat szól - és erről már ellenzéki képviselőtársaim hosszasan kifejtették a véleményüket -, az semmi más, mint hogy önök - a megyei közgyűlések, melyek kormánypárti többséget alkotnak - vegyék át azt a beleszólást, azt az utat, amelyek az egyes megyében majd kijelölik, hogy milyen településeken milyen beruházások legyenek, és ad absurdum előfordulhat az, hogy egy településen kijelölt különleges gazdasági övezet kapcsán majd egy, a településtől 100-150 kilométerre lévő településen valósuljanak meg beruházások. Mert ugye, az előbb az hangzott el Nacsa képviselőtársam szájából, hogy akkor a környező településeken is kellenek majd fejlesztések,
