Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézk... - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
2827 gyakorlati probléma megoldására törekszik a kormány. Kedvenc részem az, hogy a javaslat indoklásában szerepel az, hogy a nemzeti konzultáció eredményeképpen arra jutott a kormány, hogy itt intézkednie szükséges. Ez az a nemzeti konzultáció, amely éppen a koronavírus miatt elmaradt, így nem tudhatjuk, hogy mi az eredménye. Bár sejthetjük, hisz a nemzeti konzultációk elég megbízhatóan szokták azt az eredményt hozni, amit önök elvárnak tőlük. De az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy az a típusú helyzet, ami kialakult, és aminek egyikünk sem örül, mert szerintem egyikünk sem örül egyébként annak, hogy a rossz börtönviszonyok miatt kártérítéseket kell fizetni a magyar államnak. Ez senkinek nem öröm, de ez azért alakult ki, mert önök előállították ezt a helyzetet. Ki kap kártérítést? Az kap kártérítést, akit olyan körülmények között tartanak, ami a hatályos magyar jogszabályoknak, konkrétan egy igazságügyi minisztériumi rendeletnek nem felel meg. Azért jár a kártérítés a jelenlegi szabályok szerint. Egy olyan törvény alapján jár, amit 2016-ban önök hoztak, és 2016-ban, erről már beszéltek képviselőtársaim, önök döntöttek arról is, hogy hogyan kell egyébként megoldani ezt a helyzetet, egy olyan büntetőpolitika mellett, amelyet önök követnek, és amelyiknek lényege az, hogy ha viszonylag sokan és hosszú időre kerülnek börtönbe, bizony börtönférőhelyeket kell építeni. Ha sok fogvatartott kell, akkor több férőhelyre van szükség. Csakhogy ezek a férőhelyek nem épültek meg. Hét-kilenc börtönről beszéltek, ezek közül egyet adtak át, ha én jól követtem, és egynéhány férőhelyet kialakítottak bővítéssel. Az a helyzet, hogy azért van ma ez a helyzet, mert önök nem képesek betartani a saját szabályaikat, azért, mert nem épültek meg a börtönférőhelyek. Gyakran hivatkoznak a kártalanításnál arra, hogy az áldozatokat kellene kárpótolni. Az a helyzet, és ez megint csak szomorú, hogy így van, de ma leginkább éppen ezek a kártérítési összegek jutnak el az áldozatokhoz, mert nem működik egy hatékony áldozatkárpótlási rendszer. Ha erre tennének javaslatot, például arra, hogy a kárt megelőlegezzék a bűncselekmények áldozatainak, ehhez biztos, hogy nagy támogatást kapnának ellenzéki oldalról is, de nem ez a helyzet. Éppen itt említették az olaszliszkai gyilkosság elkövetőinek az ügyét, például annak a kártérítési összegnek a döntő része az áldozat családjához került, és ez volt az a forrás, amelyből egyébként kárpótolni lehetett őket. De nem ez a dolog rendje, egyetértünk. Az lenne a dolog rendje, ha ők egyébként állami forrásból és adott esetben persze, ha van, akkor az elkövetők vagyonából kapnának kártérítést. De akkor oldják meg a valódi problémát! Ugyanakkor az a jogi megoldás, amit most is követnek, az nem elfogadható, mert egy érvényes bírósági döntés után hozott ítéletben megállapított összeget nem kifizetni, ez egy olyan típusú megoldás, amely a jogállam alapjait ássa alá. Mert én értem, és persze az igazságérzetét bizonyára sokunknak sértik ezek a megoldások, de egy jogállamban az a helyzet, hogy amit a bíróság megítél, azt végre kell hajtani. És ez mindenkit véd, aki a bíróságon keresi a maga igazát, akármilyen ügyről van szó. Ha az állam úgy dönthet, hogy ő nem fizeti ki az egyébként bíróság által megítélt kártérítést, mert nem tetszik neki az, aki megnyerte ezt a pert, annak nagyon súlyos következményei vannak. És hasonlóképpen súlyos következményei vannak annak, ha egyébként egy ügyvédet személyében támadnak azért, mert elvállal egy ügyet. (23.50) Nem azért kell fizetni, tisztelt képviselőtársaim, mert egy ügyvéd elvállal egy ügyet. Az ügyvédnek az a dolga, hogy a saját ügyfelét képviselje. Majd ha önnek szüksége lesz ügyvédre, akkor az ön ügyvédjének is az lesz a dolga, hogy önt képviselje, akármilyen ügyéről van szó. (Dr. Budai Gyula: Tévedés!) De a bíróság a jogszabályok alapján ítél. Ha rossz a jogszabály, akkor az a felelős, aki a jogszabályt hozta, ez pedig az önök parlamenti többsége volt. Végül, miért mondom azt, hogy politikai termék ez a törvény? Drága képviselőtársaim, ha jól számoltam, ma 21 jogszabályról döntöttünk, lehet, hogy csak 18, a sajtó sem biztos benne, jó sokról. Ezek előkészítésére volt energia. Az anyakönyvi törvény átírására volt energia, a városok jogainak további korlátozására volt energia és kapacitás, a Budapest-Belgrád vasútvonalra volt energia és kapacitás, az egyetemi rendszer átalakítására, a felsőoktatási rendszer átalakítására volt kapacitás. Mindenre volt ennek a kormánynak kapacitása, hát, erre valahogy pont nem volt.
