Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
281 patacsi politikusként, patacsi országgyűlési képviselőként ezt fogom tenni Kovács Béla szülőházánál is, ahogy ezt minden évben megteszem természetesen. Nos tehát, képviselőtársaim, húsz év telt el azóta, hogy ez az emléknap nagyon helyesen az Országgyűlés elé került és az Országgyűlés arról szavazott, ugyanakkor az igazi megemlékezés még a mai napig elmaradt. Azt gondolom, ebben egyetérthetünk, tisztelt képviselőtársaim, és erről mindenképpen szólni kell a mai napon is. Elmaradt a megemlékezés, hiszen a mai napig sem tudhatja a magyar társadalom, hogy miképpen működött ez az elnyomó rendszer. Nem tudhatja a mai napig a társadalom, hogy a diktatúra fenntartói miként hálózták be a rendszerváltó pártokat. Nem tudjuk pontosan, hogy az első szabadon választott Országgyűlésben kik voltak a rendszerfenntartó korábbi ügynökei. Nem tudjuk, hogy bizonyos szereplők miképpen befolyásolták a rendszerváltás folyamatát, és egykori politikai hatalmukat hogyan váltották át gazdasági hatalommá, és egyébként ezzel hogyan generálták a mai napig ható folyamatokat. Nem tudjuk, hogy a rendszerváltás óta kik voltak, akik úgy foglaltak el közhatalmi pozíciókat, hogy egykor a rendszer besúgói, ügynökei, fenntartói voltak. Elmaradt tehát az a szembenézés, amire szükség volt, elmaradt azért, mert a rendszerváltás óta valamennyi országgyűlési többség gyáva volt ehhez. Gyáva volt az utódpárt, amely a mai napon, ezekben az években tulajdonképpen szavakban kiáll az aktanyilvánosság mellett, de amikor erre megvolt a politikai hatalma, és megtehette volna, akkor nem hozta meg ezt a döntést. De gyáva volt, tisztelt képviselőtársaim, a Fidesz-KDNP rendszere is, hogy önök magukat egykor antikommunistaként határozták meg, de tízéves kormányzás után is gyávák voltak ahhoz, hogy a saját ígéreteiknek megfelelően megteremtsék az állambiztonsági múlt feltárását. (9.20) Pontosan tudjuk azt, hogy mivel önök 2009 környékén nagyon világos ígéreteket tettek, majd elmulasztották a cselekvést, 2011-ben az LMP akkori frakcióvezetője, Schiffer András terjesztett az Országgyűlés elé egy olyan javaslatot, amely az aktanyilvánosság megteremtését célozta. Ezt önök érdemi vita, módosító javaslatok vagy egy önök által készített alternatív javaslat nélkül lesöpörték. Ezt követően ugyanígy jártak el még nagyon-nagyon sok alkalommal. Az LMP frakciója minden egyes szimbolikus esetben, minden szimbolikus emléknapon újra és újra benyújtja ezt a javaslatot, de önök azóta sem jártak el úgy, hogy részt vettek volna ebben a vitában, és a maguk részéről, ha bármi kritikájuk van, megtettek volna valamilyen alternatív javaslatot, és biztosították volna az aktanyilvánosságot, akár harminc évvel a rendszerváltás után. Azt tudom mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mai napon, harminc évvel a rendszerváltás után, húsz évvel az említett emléknap elfogadása után és tíz évvel a nemzeti együttműködés rendszerének ismételt hatalomra kerülése után 21. alkalommal is benyújtottuk ma reggel az aktanyilvánosságra vonatkozó törvényjavaslatunkat. Ezt azért tettük, tisztelt képviselőtársaim, mert ezt egyrészt erkölcsi kötelességünknek tartjuk, másrészt pedig azt gondoljuk, hogy amíg ezt nem tudjuk megtenni, amíg nem tud a magyar társadalom szembenézni az ügynökmúlttal, addig a rendszerváltást nem lehet lezártnak tekinteni. Tisztelet az áldozatoknak, és tisztelet azoknak a hősöknek, akik bátran szembeszálltak a kommunizmussal. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Frakcióvezető úr napirend előtti felszólalására a kormány részéről Orbán Balázs államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ha megengedik, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából én az Alaptörvény rendelkezéseit idézném itt a Ház falai között. Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a