Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - Egyes törvényeknek az örökbefogadások elősegítésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2776 Én azt gondolom, hogy inkább azon kellene segíteni, hogy ne pénzbe kerüljön ez a tanfolyam, hanem az ingyenességet biztosítsák ezeknek a szülőknek. És szerintem nem le kell mondani róla, hanem minden eszközzel támogatni, hogy talán még minél többen részt vegyenek, vagy minél több időt töltsenek ezeken a tanfolyamokon. (19.50) Az igazmondási kötelezettség, amire kitérnek, hogy fokozottan fognak odafigyelni, ezt nem nagyon értjük, mert eddig is elég erős volt a szűrő, amin átmentek az örökbe fogadó szülők. Erről beszélünk, hogy milyen hosszú időbe került, hogy ezt kívánja a kormányzat lerövidíteni. Nem értjük, ezt majd államtitkár úr magyarázza már meg, mert eddig is elég komoly vizsgálatokon kellett átesniük a családoknak, hogy egyáltalán abba a kategóriába kerülhessenek, hogy a végén gyermeket fogadhattak örökbe. És lényegében ez is volt az oka annak, hogy nagyon ritkán fordult elő, hogy akár csecsemőkorban haza tudtak vinni egy gyermeket, mert nagyon hosszú az az idő, míg ezek a vizsgálatok lezajlottak, az összeszoktatás, és utána, amikor már a gyermeket megkaphatta a család. Nagyon fontos, hogy arról is beszélni kell, hogy nagyon sok törvényt kellene ahhoz megvizsgálni, hogy miért is kerülnek intézetekbe a gyerekek, hogyan jutnak el odáig, hogy kiemelik a családból őket. Azért tudjuk nagyon jól, hogy a gyermekvédelmi törvény rendelkezik arról, hogy ma Magyarországon elvileg nem lehetne szegénységi ok miatt kiszakítani a gyermeket a családból, és azt is tudjuk, az adatokból látjuk, hogy a mai napig több ezer gyermeket szakítanak el évente csak e miatt az egy indok miatt. Nem azért, mert a szülő nem szereti, nem azért, mert a gyermeket bántalmazzák, nem azért, mert nem akarnák felnevelni, hanem egyszerűen csak anyagi körülményei nem engedik azt meg, hogy olyan körülmények között nevelhesse fel a gyereket, és emiatt kiemelik egy szerető családból a gyermeket. Erről is többször beszéltünk már, hogy milyen lépésekkel kellene a kormánynak arra figyelni, hogy ez minél kevésbé forduljon elő. Az elmúlt években azért ezt nem sikerült teljesítenie a kormánynak. Mert azzal egyetértünk, hogy nagyon-nagyon arra kellene figyelni, hogy az alapvető dolog, hogy a gyermek, ahova születik, ott kellene, hogy felnőjön. A kormánynak meg az a feladata, hogy mindent megtegyen azért, hogy a gyermekvállalást támogatni tudja, és olyan eszközökkel, hogy kapjon munkát, megfelelő bért kapjon a munkájáért, és utána persze el is tudja a gyermeket úgy látni és felnevelni, ahogy ezt elvárnánk a családoktól. Nagyon sokat beszélünk arról, hogy a jelzőrendszernek hogyan kellene működnie Magyarországon, a védőnői hálózatnak hogyan kellene működnie, hogy miért is jutunk el odáig, hogy végül kiemelik a gyermeket, hogy miért nem veszik hamarabb észre, hogy baj van a családban, és miért nem már akkor adjuk meg a segítséget, amikor várandós a gyermekkel, és jutnánk el odáig, hogy elő se forduljon, hogy el kell venni, ki kell szakítani a gyermeket a családból. És akkor ezek nagyon-nagyon súlyos problémákra hívják fel a figyelmet: hány védőnő hiányzik ma Magyarországon főleg vidéki térségekben, hány gyermekorvos hiányzik, mennyire szükség lenne a pszichológusokra, és akkor egy egészen komoly vitát nyithatunk, hogy mire kellene még a kormányzatnak figyelni. Nagyon fontos azt is kimondani, amikor a korhatárról beszélünk, hogy emelik a szülők korhatárát az örökbefogadásnál, hogy ma Magyarországon azt látjuk, hogy ha jól tudom, 6 év fölötti gyermeket, de 12 év fölötti gyermeket abszolút nem fogadnak már örökbe. És akkor még kinyithatnánk azt a vitát, hogy ha azt nézzük, hogy milyen származása van a gyermeknek, hogy mekkora hátrányt szenved az a gyermek, ha roma származású, hogy mennyi esélye van egy gyermeknek az örökbefogadásra, ha már egy bizonyos életkort betöltött, és üdvözlendő, hogy csökkentik azt az időt, hogy ez minél kevésbé forduljon elő. Nagyon sok dologban kellene még a kormányzatnak lépni azzal kapcsolatban, hogy tényleg egyre kevesebb gyermek kerüljön be intézetekbe, és egyre kevesebb gyermek kerüljön olyan helyzetbe, hogy a végén senki nem fogja örökbe fogadni, és úgy nő fel, hogy soha életében nem tapasztalja azt meg, hogy milyen szerető családban lennie.