Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP), a napirendi pont előterjesztője:
2752 Természetesen a határozati javaslatban összefoglaltuk a legfontosabb ellenzéki javaslatokat is, amelyeket az éghajlatváltozás megfékezése érdekében szükségesnek tartottunk. Célunk nem volt más, mint hogy végre a globális európai uniós törekvésekkel és a szomszédos országok törekvéseivel összhangban a probléma súlyának, nemzetstratégiai jelentőségének megfelelően kezelje Magyarország a klímaváltozás ügyét. Ebbe persze beleértjük a globális felmelegedést fokozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és az előre látható kedvezőtlen változásokhoz való alkalmazkodást. Úgy gondoltuk, nem tartható az a kormányzati álláspont, hogy csak a gazdag, fejlett országoknak kell kitűzni és teljesíteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentését. Különösen elfogadhatatlan, hogy más országoktól várjuk a hazai alkalmazkodásra való felkészülés feltételeinek biztosítását. E téren az elővigyázatosság elvére építő, felelős kormányzati magatartásra van szükség. Tény, hogy a jelen kormány utóbbi tíz évet felölelő gazdaság- és környezetpolitikája legkevésbé sem volt klímabarát, hogy a kibocsátások 2014-től évről évre növekednek, és az önellátás elve is jelentősen sérült. A kormány eddig még a kétségtelenül hasznunkat szolgáló energiatakarékosság, hatékonyságjavulás, megújuló erőforrások alkalmazása terén is megbocsáthatatlanul elmulasztotta a fontos lépések megtételét. Pedig mindezek energiafüggésünk, üvegházgáz-kibocsátásunk csökkentését, levegőtisztaságunk védelmét is szolgálhatták volna, nem beszélve a kiadások sokmilliárdos évi megtakarításáról, országos, intézményi és lakossági szinten egyaránt. A mező- és erdőgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a stratégiai infrastruktúrák, az egészségügy, az önkormányzatok ugyancsak felkészületlenek a kérdés kezelésére. De a kormány ez ügyben sem tett érdemi megelőző lépéseket, sőt számtalan lépésével még el is lehetetleníti, hogy lépni tudjanak. A múlt év szeptember elején benyújtott, az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló H/7380. számú határozati javaslatot a kormánytöbbség hosszú hónapokon keresztül elfektette, holott egyre inkább szembetűnő az éghajlatváltozás gyorsulása, az, hogy Magyarország komoly elszenvedője a szélsőséges időjárási viszonyoknak, éppen ezért sürgősen cselekednünk kell. Az éghajlatváltozásnak leginkább kitett a mezőgazdaságunk. A saját zsebünkön érezhetjük, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok milyen nagy károkat okoznak a termelőknek, a fogyasztóknak egyaránt, hiszen az élelmiszerárak az egekbe szöktek, és ki tudja, hol állnak meg. Múlt hónapban talán 8,7 százalékos volt az élelmiszerek vonatkozásában az áremelkedés. Már most szembesültünk azzal, hogy az év eddig eltelt időszakában aszály sújtotta a mezőgazdaságot, és meteorológusok áprilisban félsivatagos helyzetről beszéltek Magyarországon, de voltak fagykárok, és ki tudja, hogy még mi lesz. Végre a Fenntartható fejlődés bizottsága április 27-én napirendre tűzhette a klímavészhelyzetes határozati javaslatot, mint ahogy ezt Bencsik képviselőtársam is említette, de hamar kiderült, jobb lett volna, ha továbbra is a fiókban marad. Nehéz ezt előterjesztőként kimondani, de így van. A Fidesz-frakció csomagja, ami időközben TAB-módosító rangjára emelkedett, teljesen legyengítette az eredeti határozatot, és olyan célkitűzéseket, célszámokat és elemeket tett be a határozatba, amelyek egy része teljesen elfogadhatatlan, szembemegy az európai uniós, de a globális célkitűzésekkel is, egy másik része pedig, bár környezet- és természetvédelem szempontjából fontos, de az éghajlatváltozás szempontjából szinte semmit sem ér. Mielőtt a TAB-módosítócsomagról elmondanám az álláspontunkat, engedjék meg, hogy magának az eredeti határozati javaslatnak a helyzetéről is mondjak néhány szót! Vannak benne olyan konkrét célkitűzések, melyekről már látszik, hogy kevés, ezért szigorúbb célokat kell magunk elé tűzni. Ezekre módosító javaslatokat nyújtott be Csárdi Antal és Ungár Péter a Fenntartható fejlődés bizottsága ülésére, amit a kormánytöbbség a megszokott módon leszavazott. Ezek a javaslatok 2030-ra vonatkozóan azt tűzték ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 1990-hez viszonyítva 65 százalékkal csökkenjen, valamint azt, hogy a klímasemlegességet 2050 helyett már 2040-ben el kell érni. Megjegyzem, nemzetközi szinten is egyre nagyobb a nyomás, hogy szigorítani kell a klímacélkitűzéseket. A határozati javaslat döntő többsége azonban még most is aktuális, sőt
