Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
2731 1990 óta Magyarországon úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás is csökkent. Ma hazánkban az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma- és környezetvédelem élharcosának tekintett Németországban. Fontos számunkra az arányos teherviselés, hogy minden ország az általa okozott kár figyelembevételével járuljon hozzá a probléma közös megoldásához. Fontosnak tartjuk a nemzetközi kötelezettségek teljesítését, de a nemzetközi kötelezettségek teljesítését mindig a nemzeti érdekkel összhangban kell megvalósítani. Éppen ezért a Fenntartható fejlődés bizottsága a T/7021/6. számon a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatot fogadott el az arányos teherviselés, a nemzeti érdek, a nemzetközi kötelezettségek teljesítése keretrendszerében történő harmonikus egyensúly kialakítása érdekében. Magyarország annyit vállalhat, amennyi az érdekeit szolgálja, úgy, hogy közben a nemzetközi kötelezettségeket is teljesítse, azok se sérüljenek. De saját kárunkra más országok visszafogottabb klímavédelmi stratégiáinak megvalósítása mellett nem hozhatunk olyan döntést, amely együttesen nem szolgálja a természeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatósági keretrendszer érvényesülését. Tisztelt Országgyűlés! Ennek megfelelően tisztelettel javasoljuk, hogy a Törvényalkotási bizottság által is beépített és rögzített bizottsági módosításokkal kiegészítve szíveskedjenek támogatni a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Schmuck Erzsébet képviselő asszony a bizottság kisebbségi véleményét ismerteti, az LMP képviselője. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET, a Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fenntartható fejlődés bizottsága kisebbségi véleményeként azt szeretném kiemelni és hangsúlyozni, hogy nagyon sajnálatos, hogy a Fideszfrakció ilyen módosító javaslatokat nyújtott be ehhez a törvényjavaslathoz. Ezeknek a módosító javaslatoknak az eredményeként ismét nem lesz Magyarországnak klímatörvénye. Talán néhányan emlékeznek arra, hogy 2009-ben volt először Magyarországon civil szervezetek kezdeményezésére egy olyan javaslat, hogy legyen Magyarországnak klímatörvénye. Az a klímatörvény is az utolsó pillanatban eldőlt, és az Országgyűlés nem szavazta meg. Ez a javaslat, tehát a Párbeszéd javaslata arra irányult, hogy legyen Magyarországnak klímatörvénye. Egyébként a közös ellenzéki klímavészhelyzetes határozati javaslatban is ez szerepel, hogy legyen klímatörvényünk. Tudjuk azt, hogy nagyon sok európai országnak már van klímatörvénye, és az Európai Bizottság is elkezdett azon dolgozni, hogy az Európai Uniónak is legyen. Mi azt gondoljuk, hogy klímatörvényre szükség van, mert egy stratégiát - láttuk azt az élet különböző területén - könnyebb elfektetni a fiókban, mint egy törvényt. Egy törvény végül is a törvény erejével határozná meg a célokat, eszközöket, és talán forrásokat is rendelne a feladatok megvalósításához. A benyújtott módosító javaslatokkal az első típusú probléma, hogy rettentően legyengíti az eredeti javaslatban meghatározott célokat. Először is ez a 40 százalékos szén-dioxid-csökkentés, amire az az indok, hogy azért nem, mert nem mi vagyunk a legnagyobb szennyezők. Gyakorlatilag a módosítás arra irányul, hogy 2030-ra csak 40 százalékot vállaljon Magyarország. Tudjuk azt, hogy az elmúlt napokban 17 környezetvédelmi miniszter aláírásával jelent meg egy olyan levél, amelyben ezek a miniszterek kérik, hogy az Európai Bizottság 2030-ra 50-55 százalékos csökkentési célt tűzzön ki. Ez Magyarország szempontjából is fontos lenne. Nem lehet csak másra mutogatni, potyautasnak lenni, hogy majd mások megcsinálják, mi pedig nem, akkor, amikor Magyarországnak alapvető érdeke szintén a szigorúbb célkitűzések és az alkalmazkodási feladatok elkezdése. Ugyancsak kevés és nem elegendő a megújuló energiáknál a 21 százalékos célkitűzés 2030 végéig. Tudjuk, hogy az Európai Unió 30 százalékban gondolkodik.
