Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd), a napirendi pont előterjesztője:
2727 támogatandónak ítélem. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Tordai Bence képviselő urat, az előterjesztő képviseletében kíván-e most szólni. (Jelzésre:) Igen. Tájékoztatnom kell önt, képviselő úr, hogy 15 perces az az időkeret, amit felhasználhat a vitában való felszólalásra, illetve a zárszóban elmondottakra. És innen meg is adom a szót Tordai Bence képviselő úrnak. Parancsoljon! TORDAI BENCE (Párbeszéd), a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kedves Polgártársak! Érdekes pillanat ez a mostani, mert nagy egyetértéssel hallgattam kormánypárti képviselőtársam szavait, de az a szomorú helyzet, hogy a szép szavak mögött a cselekvések már nem annyira szépek. Ha tehát megnézzük ennek a törvényjavaslatnak a sorsát, a történetét, akkor azt kell látnunk, hogy a tavaly nyári benyújtás óta ez címében, tartalmában - beleértve a célrendszerét és az eszközrendszereit is - alapvetően megváltoztatásra került a kormánypárti frakciók által. Miközben abban természetesen egyetértünk, hogy a klímaváltozás, a klímavészhelyzet, az ökológiai válság az egész emberiség és így nyilván a Magyarország előtt álló legfontosabb kihívásaink egyike, azt látjuk, hogy az a cselekvés, az az intézkedéscsomag, amit ennek kezelésére rendelni szándékoznak, az édeskevés ahhoz, hogy elérjük a klímasemleges gazdasági és társadalmi működéshez vezető utat. A törvény eredeti koncepciója úgy nézett volna ki, úgy nézett ki, hogy kihirdetjük a klímavészhelyzetet, és kötelezzük a kormányt arra, hogy dolgozzon ki egy nagyon részletes klímavédelmi törvényt. Ennek megadtuk a határidejét, megadtuk a kapcsolódó rendeletek elfogadásának a határidejét is; és rögzítettük azokat a célokat, amelyeket ennek a klímavédelmi törvénynek szolgálnia kellett volna, illetve azt a 14 területre kiterjedő eszközrendszert, amellyel el lehetett volna érni a fentebb jelzett célokat. Ehhez képest a kormánypártok azt mondták, hogy ők nem beszélni, hanem cselekedni akarnak, és ennek örvén gyorsan el is fogadták ezt a törvényt, magukévá tették mint klímavédelmi törvényt. De hát jelzem, hogy egy komoly klímavédelmi törvény nem így néz ki. Az a szöveg, amit most a Törvényalkotási bizottság végleges formában szentesített, körülbelül két és fél oldal. Egy komoly ország komoly klímatörvénye, ahol felelős politikai döntéshozók működnek, több száz oldal, hiszen csak azok a szabályozási területek, amiket megjelöltünk módosítandóként, több tucat törvényben vannak szabályozva, tehát legalább ezeket érintenie kellett volna, vagy érintenie kell majd egy valódi klímatörvénynek, egy olyan klímatörvénynek, amely a felelős cselekvésnek a jogszabályi alapja lehet. Ha megnézzük, hogy milyen konkrét célok szerepeltek az eredeti előterjesztésben, akkor azt látjuk, hogy a négy meghatározott célból három a kormánypárti módosítók nyomán kikerült a szövegből, maradt egyedül a 2050-re való klímasemlegesség célkitűzése, de a 2030-as, tehát a kézzelfogható időtávon belül megvalósítandó célokat tekintve sajnos mindegyik számot vagy felpuhították, vagy egyszerűen kihagyták. Tehát konkrétan azt indítványoztuk, hogy mondja ki a törvény, hogy Magyarország 2030-ra legalább 30 százalékkal csökkenti az energiafelhasználását. Ehhez képest a kormánypárti változat azt mondja, hogy ha növekszik az energiafelhasználás, az akkor klímasemleges forrásból kell hogy fedezve legyen, ez nagyon-nagyon más. Azt mondtuk, hogy ennek az energiafelhasználásnak legalább a 35 százaléka megújuló energiaforrásból legyen fedezve. A kormánypárti változatban ez 35 százalékról 21 százalékra csökkent. Azt mondtuk, hogy az üvegházgáz-kibocsátás legalább 55 százalékkal csökkenjen. A kormánypártiak szerint ez elég, ha 40 százalékos csökkenést mutat 1990hez képest. Tehát fájóan bátortalanok azok a célok, amelyek a mostani változatában szerepelnek ennek az immáron klímavédelminek nevezett törvénynek.
