Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2698 kialakult ár. Az európai uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelően történt egyébként ennek a pályáztatása, és így alakult ki az a végeredmény, amiről most beszélünk. Engedjék meg, hogy arra is fölhívjam a figyelmet, hogy a beruházást végző Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. mint ajánlatkérő előzetes piaci konzultációra is biztosított lehetőséget, ismertetve a projektet, a beszerzési eljárás főbb sajátosságait, és a tervdokumentációt 32 gazdasági szereplő igényelte és kapta meg. Tehát ez egy nyílt és valós verseny eredményeként kialakuló végeredmény. Én tisztelettel arra kérem, hogy fogadják el ennek az eljárásnak az eredményét. S valóban a titkosítás kérdéskörére is többször utaltak. Engedjék meg, hogy még egyszer megpróbáljak kísérletet tenni arra, hogy meggyőzzem önöket, hogy semmifajta különleges dologról nincsen szó. Arról van szó, hogy Magyarországnak és Kínának is vannak külgazdasági és külpolitikai érdekei, és a törvényjavaslat azt teszi lehetővé, hogy amikor erre igény van, akkor egyébként dönthessen úgy a magyar fél a kínai fél álláspontját figyelembe véve, hogy ettől a titkosítástól eltekint. Tehát, tisztelt képviselő úr - ön is többször bírálta ezt a pontját -, ilyen van, ez egy létező és legitim történet, tiszteletben kell tartani más országok, így Kínának is a külgazdasági és a külpolitikai érdekeit. Engedjék meg, hogy a számokban is igyekezzek rendet tenni. Szó sincs arról egyébként, hogy az idei évben 140 milliárd forintot fordítanánk erre a fejlesztésre. 85 milliárd forint lesz. Azok a számok, amiket önök itt elmondtak, nem fedik a valóságot. (12.30) Egyébként erre a pénzre viszont szükség van ehhez a fejlesztéshez, és amikor gazdasági nehézségek vannak, akkor egyébként nem csökkenteni, hanem növelni kell az erre fordított összegeket, növelni és gyorsítani kell az egyes beruházásokat, hiszen ez a beruházás nem magától fog elkészülni. Ez a beruházás munkahelyeket fog teremteni, emberek megélhetését fogja lehetővé tenni, és azt teszi lehetővé, hogy magyar emberek dolgozzanak és értékteremtő munkát végezzenek. Tehát egyébként, ha növelnénk, az sem lenne probléma, de 85 milliárd forintnál nem fog többe kerülni a 2020-as költségvetésben ennek a projektnek a teljes költsége. A vasútkilométerek kapcsán is igyekeztem az általános vitában is elmondani önöknek a számokat. Itt dupla vágányról van szó, tehát azok a számok, amelyeket önök összehasonlítanak egymással, nem fedik a valóságot, és értelmetlen összehasonlítások. Tehát itt párhuzamosan tesszük le a síneket, és korszerű biztonsági berendezésekkel is ellátásra kerül ez a szakasz, hiszen itt nagy sebességgel fognak majd a szerelvények közlekedni. Éppen ezért ez más projektekkel összehasonlításban nem drága, hanem olcsó projekt. Ez egy olcsó projekt, tehát arra kérném önöket, hogy ne támadják, hanem éppen ellenkezőleg: támogassák már csak költséghatékonysági szempontból is ezt a fejlesztést. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy arra is felhívjam a figyelmet, hogy itt többször összehasonlításra került a munkahelyteremtésre és munkahelyvédelemre fordított összegekkel ennek a projektnek a nagysága. Engedjék meg, hogy még egyszer elmondjam: az idei évben ez 85 milliárd forintot jelent, és ebből egyébként magyar emberek jutnak munkához, tehát ez is munkahelyteremtési célokat is szolgáló fejlesztés. Azt meg köszönöm, ha önök is elismerik, hogy a magyar kormány jelentős erőfeszítéseket tesz a munkahelyvédelmi bértámogatás keretében, ahol egyébként már lassan százezer munkavállaló számára tudunk valós segítséget nyújtani. Abban bízom, hogy az is egy sikeres program lesz, amit 80 milliárd forinttal hirdettük most meg, ha szükséges, akkor akár ez az összeg még növelhető is, ahol pedig új munkahelyek létrehozására kerülhet sor. De, képviselő úr, azért az nem úgy működik, hogy ha tízszer annyi pénzt költök munkahelyteremtésre, akkor tízszer annyi munkahely fog keletkezni, azért ez ennél bonyolultabb összefüggés. Engedjék meg, hogy a megtérülés kapcsán is elmondjam, hogy az infrastruktúra- és az ehhez hasonló típusú beruházások esetében nem közgazdasági haszonban érdemes csak és kizárólag számolni. Az utazási idő, a teherszállítási megtakarítás, a környezetterhelés csökkenése, a baleseti kockázatok csökkenése és a többi szempont alátámasztja, hogy erre bizony szükség van.
