Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):
2692 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt hiszem, a kormánypárti képviselők nem véletlenül vannak ennyire szerényen jelen ebben a mai vitában, hiszen mindannyian tudjuk azt, hogy ez a törvénytervezet nagyon nehezen védhető, mondhatnám, nem védhető, és nem csodálkoznak azon, hogy az ellenzék padsoraiból következetesen felhívják a figyelmet arra, vehemenciától függően, hogy ez a törvény elfogadhatatlan, az, amit önök ide, a Ház elé hoztak. (12.00) Keresztes László képviselőtársam részletesen kifejtette kisebbségi véleményként az ellenzék véleményét erről a törvénytervezetről, és ahogy haladunk előre a hozzászólásokban, azt gondolom, hogy egymás után sorolódnak azok az érvek, amelyek az előbbi állításomat, miszerint ez elfogadhatatlan, egyre jobban alátámasztják. Én igyekszem olyan érveket keresni, amelyek kiegészítik az eddig elhangzottakat, és sorba rendezi, illetve inkább kiegészíti, bővíti azokat az érveket, amelyek az önök számára ha nem is meghatóan vagy elfogadhatóan jelennek meg, hiszen az a politikai szándék vagy döntés már láthatóan megszületett, hogy ezermilliárd forintot hitelben felvesznek, a magyar embereket megterhelik ezzel, a magyar családoknak adósságot halmoznak fel, és lényegében 166 kilométeres vasúti pálya fejlesztésére költik el ezt a forrást. Ennek a forrásnak egyik helyszíne lesz, illetve azon a vasútvonalon, amelyen ez áthalad Taksony-Dunavarsány irányába, Dunavarsányban a város kellős közepén halad át egyébként, ami egy egészen új helyzetet teremt a városban; és azt hiszem, egy új városi hangulatot, ha ezt lehet hangulatnak tekinteni, hogy a város közepén áthaladó szerelvények, amelyek több száz méter hosszúak, folyamatosan fognak haladni. És ha az önök fejlesztési tervei valóra válnak, akkor lényegében ezen a helyen is 160 kilométer/órás átlaggal fognak ezek menni. Sok várost, néhányat még fel lehet sorolni, amelyek egyébként ezen a vonalon vannak, de azt állítani, hogy jelentős személyszállítási bővülésre kerül sor, azt gondolom, hogy ilyet nem lehet állítani, ilyen nincs. Ez a fejlesztés elsősorban a nem megálló vonatok, a folyamatosan zakatoló vonatok haladását teszi zavartalanná két pályatesten, és elsősorban azt a gazdasági érdeket szolgálja, ami emögött van. Hozzáteszem, hogy szerintem a fejlesztés két irányból is tekinthető, egyrészt amit itt elénk tárnak, és azt mondják, hogy ez kereskedelmi érdek, de azért itt - kis ismétlésbe belebocsátkozva - mégiscsak alá kell húzni, hogy ez elsősorban a kínai kereskedelem érdeke. Ők nem Magyarországra hoznak sok ezer tonnányi árut ezen a vasútvonalon, ha egyáltalán Budapestre és Belgrádba eljut majd valamilyen módon az áru, hanem ez elsősorban az európai piacon való terjesztésre vagy terítésre vonatkozik. De ezen az ismétlésen kívül vagy emellett szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mivel ez a vasútvonal nem megy sehonnét sehova, ezért azt gondolom, itt elsődlegesen nem a kereskedelmi érdekekről szól ez a történet, hanem arról, hogy vasútépítési referenciaként jelenjen meg Európában. És ha visszaemlékeznek önök arra, hogy az elmúlt évben milyen vita alakult ki az európai vasútépítő cégek és az Európai Bizottság között, és eközben pedig Magyarország lépést tesz annak érdekében, hogy kínai kapacitások jelenjenek meg az európai vasútfejlesztés területén is, akkor az mindenképpen elgondolkodtató, hogy Magyarországon a magyar kormány, illetve inkább Európában a magyar kormány kinek az érdekét képviseli. Azt kell hogy mondjam, hogy a magyar emberekét biztosan nem. Az erre vonatkozó, mondjuk úgy, hogy törekvések, ilyen szempontból talán érthetővé válnak, de ezt idézőjelbe kell tenni, hogy mindezeket titkosítani kell, mert a következő tíz évben ezekhez az információkhoz nem lehet hozzáférni e törvény elfogadása kapcsán; bár azt gondolom, hogy a titokgazda megszűnése vagy politikai hozzáállása, megváltozása esetén újra elő kell ezt venni. Ha valaki nem értené, akkor kormányváltás után erre vissza kell térni, mert ez ebben a formában, azt gondolom, hogy elfogadhatatlan. Tehát a kínai érdekek egyértelműek és világosak. A magyar érdekek ilyen szempontból nem tudnak érvényesülni. És záró gondolatként arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy mindezt teszik olyan viszonyok között, amikor az egyébként az Európai Unió felé becsatolt
