Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 18. hétfő - 129. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2625 reflektálni az elhangzottakra? (Bódis József jelzésére:) Bódis államtitkár urat illeti a szó. Parancsoljon! BÓDIS JÓZSEF innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Mindenekelőtt szeretném megköszönni azt a pozitív hozzáállást, ami egy olyan törvényjavaslat-csomaggal kapcsolatban jelentkezett, és meg tudtuk élni már a részletes vita kapcsán és a folyamat során is, hiszen a felsőoktatási intézményrendszer Magyarország jövőjének egyik nagyon fontos kulcsa. Akkor, amikor egy modellváltási programról beszélünk, akkor egyrészt meg kell emlékezni arról, hogy milyen előzményei voltak. A legkomolyabb előzménye az a stratégiai anyag, amelyik a fokozatváltás révén vált ismertté, és a tekintetben számos lépés történt, a modellváltás tekintetében pedig a tavalyi évben a Corvinus Egyetem kapcsán zajlott le az első komoly modellváltás. Azzal együtt, hogy a Corvinus Egyetem már ezen az úton él és dolgozik, ki kell hangsúlyoznom, hogy a jelenlegi modellváltások eltérnek attól. Annyiban térnek el attól, hogy a Corvinus-modell egy kifejezetten magánegyetemi modell, a mostaniak nem azt a modellt követik, hanem ezekben az egyetemekben megmarad az állami szerepvállalás az - idézőjelben - megrendelőként fellépő képzésekkel kapcsolatban, állami ösztöndíjas hallgatók finanszírozása révén és sok minden más tekintetben. Az is egy fontos mérföldkő, hogy a nemzetköziesítés terén az egyik legnagyobb problémánkat most lebontjuk, hiszen a külföldi egyetemi tanárok alkalmazása Magyarországon akkreditációs értékkel most válik igazán lehetővé. A háromlábú finanszírozás ’22-től kerül bevezetésre, és azért ’22-től, mert ezt a törvényt az Országgyűlés még nem fogadta el, és a ’21-es költségvetés már benyújtásra került az Országgyűléshez, tehát a ’21-es költségvetésben nem tudtuk tervezni, de jól felfogott érdeke mindenkinek, hogy minél előbb, tehát ’22-től egy más típusú finanszírozási rendszerben fog az egész felsőoktatás működni. Ennek a három lába egyrészt szól az oktatási részről, ami nagyjából a mai finanszírozásnak megfelelő, szól egy infrastruktúra-fenntartásról, és szól egy tudományos normatíváról, tudományos támogatásról, amin belül külön meg fog jelenni mindaz, ami minőség, mindaz, ami teljesítmény, s mindaz, ami tudja azt az egyetemi létet biztosítani, ami a fejlődés záloga. Úgy gondolom, hogy akkor, amikor a modellváltás folyamatán végigmegyünk, egy más szintű autonómia fog megjelenni a felsőoktatási rendszerben. Ha korábban az egyetemek állami fenntartását államosításnak nevezték, akkor most ez egy államtalanítási lépés, úgy, hogy az a köldökzsinór, ami a finanszírozást jelenti, az megmarad, sőt erősödik. Nagyon köszönöm Keresztes képviselő úrnak a gondolatait és a felvetését. Remélem, hogy meg fogok tudni válaszolni minden felvetett gondolatra. Mindig kritika éri az előterjesztőket az egyeztetések hiánya vagy kevés, elégtelen volta miatt. Nem tudom, hogy voltam-e már olyan egyeztetésen, amikor mindenki azzal a megelégedéssel távozik, hogy az tökéletes volt, és mindenben megegyeztünk. Nyilvánvaló, egy olyan bonyolult ügyben, mint a modellváltás, nem tud teljes megegyezés lenni, ugyanakkor abban mindenki egyetértett, hogy más szintre kell emelni az egyetemek autonómiáját. Abban mindenki egyetértett, hogy azoktól a kötöttségektől kicsit mentesebben, fellazulva tudjanak továbbmenni az intézmények, mint ami jelenleg van, gondolok itt az államháztartási törvénytől kezdve a vagyontörvényre, a közbeszerzési kötöttségekre. Ez az új rendszer ezt az egész problémakört egy más, könnyebben kezelhető dimenzióba emeli. A konzultációk tehát nem maradtak el, sok konzultáció volt, természetesen a szakszervezeteknek saját döntési lehetősége volt, hogy milyeneken vettek részt. Alacsonyak a felsőoktatási bérek. Azt gondolom, vannak tények, amivel nem lehet vitatkozni. Sokkal jobb lenne, ha más számokról, más dimenziókról beszélnénk, ezzel együtt az elmúlt időszakban egy 27 százalékos, három évre széthúzott béremelés zajlott le. Több anyagot készítettünk a mostani helyzetre a további béremelések tekintetében, viszont az biztos, hogy ha ez a törvény elfogadásra kerül, akkor ’21-től egy 15 százalékos béremelés lesz, és ’22-től ismételten egy 15 százalékos béremelés lesz ennek értelmében.
