Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 24. hétfő - 107. szám - A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): - ELNÖK: - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
263 egyébként a Nemzeti összetartozás bizottsága a november 12-ei ülésén napirendre vette ezt az ügyet, és akkor a bizottság egy egybehangzó döntéssel hozott az ügy mellett egy támogató állásfoglalást. Egyébként nagyjából az a szöveg került ide a Ház elé is. S azon a bizottsági ülésen is jelen volt Keresztes képviselő úr, aki ott bár szavazni nem tudott, de biztosította az LMP támogatását az ügyben. Szeretném megköszönni önöknek mindazt, ami itt elhangzott, ezt a közös kiállást. Maga a cím is hosszú, és a Minority SafePacknél is úgy voltunk, hogy hogyan tudjuk ezt egyszerűsíteni és megértetni az emberekkel. Én javasolnám, hogy egyszerűen a „nemzeti régiók ügye” kifejezést használjuk, mert ebben összefoglalható mindaz, amiről szól ez az előterjesztés, ez a határozati javaslat és a Székely Nemzeti Tanács előterjesztése. Én magam is köszönöm minden hozzászólónak, azoknak a parlamenti pártoknak, akik mindezt támogatták, hogy ez az ügy is egy nemzeti minimum lett, csakúgy, mint annak idején a Minority SafePack. Vagy emlékezzünk vissza arra a többpárti kiállásra és arra a határozati javaslatra, amely az ukrán nyelvtörvény ügyében született ebben a Házban. Hál’ istennek van már a nemzeti minimum ügyében és nemzetpolitikai nemzetiminimum-ügyekben vannak már mögöttünk pozitív példák. Balczó képviselő úr idézte fel azt, hogy a Demokratikus Koalíció nem csatlakozott eddig ehhez a határozati javaslathoz. Borítékolni tudnám egyébként a holnapi szavazást is. Érdekes egy ív az, ahogy a magyar baloldal egy része a Kovács László-i proletár internacionalizmustól egészen a magyarellenességig jut el, közbeékelve 2004. december 5-ével. (19.30) És én csak drukkolni tudok Ungár Péternek, hiszen önök sok városban, sok kerületben közös választási együttműködésben vannak, és érdeklődve hallgatnám azt a beszélgetést, amikor ön ráveszi Gyurcsány Ferencet a bocsánatkérésre. (Derültség.) Szurkolok önnek! (Ungár Péter: Köszönöm szépen. - Derültség.) Nemzeti régió és kohéziós politika, ez az egyik része magának az ügynek és a határozati javaslatnak. A kohéziós politikáról szeretném elmondani azt, hogy itt is elhangzott, hogy több európai uniós államban és sajnos a szomszédos államok többségében nemcsak a saját központi költségvetésükből nem fordítanak elegendő forrást az őshonos nemzetiségek által lakott területekre, hanem az uniós forrásokból sem, és ez a petíció, ez az ügy azt szolgálná, hogy EU-s fejlesztési források közvetlen felhasználása történhessen meg ezekben a nemzeti régiókban. Itt ma este is főleg Erdélyről beszéltünk, de nyilvánvaló, ez lehetőséget adna egy kedvező elbírálás mellett, ha az EU valóban képes volna döntést hozni arról, hogy legyenek Európában nemzeti régiók, akkor nemcsak Erdélyről kellene beszélnünk, hanem Kalotaszeg régióról, ahol magyar többség van, a Csallóközről, ahol felvidéki politikus barátaink ki tudják mutatni azt, hogy feleannyi támogatás jut egy főre vetítve oda, mint a Magas-Tátra vidékére, de beszélhetnénk a horvátországi Drávaszögről is, a szlovéniai Muravidékről is, mert a kedvezőtlen gazdaságföldrajzi viszonyok miatt ott is a főváros és a tengerpart az, amely fejlett, és pont a magyarok által lakott országrészek a legszegényebbek, amelyekre ráférne a plusz fejlesztési pénz. A másik ügy a regionális kultúra ügye, ahol, azt gondolom, Európa nemzeti kultúráinak nemcsak a nemzetállamok a hordozói, hanem a nemzeti régiókban lakó nemzeti őshonos kisebbségek kultúrája is Európa nemzeti kultúrájának a megmentendő részévé kell hogy váljon, a nyelv, a kultúra, a hagyományok, az identitás, és nagyon fontos az épített örökség, beleértve a temetőket is, akár az Úzvölgyében is. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy egyébként megérett az idő arra, hogy az Európai Unió változtasson a magatartásán, különösen az őshonos nemzeti közösségeivel szembeni magatartásán, és ne azt mondja, hogy ez tagállami hatáskör, hanem igenis az Európai Unió foglalkozzon a saját 50 milliót kitevő állampolgárával és azoknak a jogaival, legyen az gazdasági vagy kulturális terület. És azt gondolom, hogy ez az előterjesztés Európa valamennyi őshonos nemzeti kisebbségének jó lesz.
